Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1959-04-01 / 4. szám

1959. április

LII. évfolyam 4. szám

FOGORVOSI SZEMLE

FELELŐS SZERKESZTŐ: VARGA ISTVÁN dr.

SZERKESZTETTÉK: 1908-19?., KÖKMttCZI ZOLTÁN dr., 19X5-1991 Prof. MOKELLI «ÉSZTÁV

EREDETI KÖZLEMÉNYEK

Közlemény a Központi Stomatológiai Intézetből (Igazgató-főorvos : Kende János dr.)

A gyorsankötő akrilátok alkalmazása a fogászatban

írta : KIIÁK RUDOLF dr.

A gyorsankötő (helytelenül önkötő) akrilátok abban különböznek a lassankötő anyagoktól, hogy polimerizációjuk szobahőmérsékleten is lezajlik. Kétféle, redox és akcelerátor rendszerű gyorsankötő akrilátot ismerünk, aszerint, hogy a polimerizációt mivel indítjuk meg. A redox rendszerű készítmények színállandósága nem bizonyult kielégítőnek, a szájban való alkalmazásukat hátráltatta, hogy nem kötnek elég gyorsan. Mindkét hátrányt az akcelerátor rendszerű készítményekkel sikerült kiküszöbölni. Jelen közleményben ismertetni fogom a különféle rendszerű akrilátokat, különös tekintettel az orthodontiában való felhasználásukra. A gyorsankötő akrilátok a fogorvos munkáját a fogászat minden ágában megkönnyítik, kellő körültekintéssel a szájban direkt is alkalmazhatjuk őket, úgyhogy jobb és gyorsabb betegellátást biztosítanak.

Hogy a kétféle rendszerű akrilátok közötti különbséget könnyebben megértsük, utalnunk kell a lassankötő akrilátok polimerizációs folyamatára. A lassankötő akrilátok polimerizációját bezoilperoxid aktiválja. Ezt átlag 2%-os arányban a porhoz (polimer) keverik. A folyadékhoz (monomer) polimerizációt gátló idegen anyagot, rendszerint hidrochinont adnak egy promilles arányban. A folyadék és a por péppé keverésekor először a hidrochinon redukálja a benzoilperoxid egy részét, majd a fennmaradó mennyiség fejti ki aktiváló (oxidáló) hatását. Mindazonáltal külső hőhatás nélkül csak nagyon lassan zajlik le a folyamat. A polimerizációt tehát redukció előzi meg, csak azután fejtheti ki a peroxid oxidáló hatását. Ezért hívjuk az ilyenfajta vegyi átalakulást redox rendszerű polimerizációnak.

Redox rendszerű gyorsankötő akrilátok

A lassankötő akrilátot gyorsankötővé tehetjük, ha a monomer folyadékhoz harmadlagos amint (alifás vagy aromás) keverünk (Schnebel, 1941.). A harmadlagos amin révén a polimerizáció meggyorsul, szobahőmérsékleten is végbemegy a következő vegyi átalakulásokkal. Először a hidrochinon redukálja a benzoilperoxid egy részét (redukció), a fennmaradó peroxid a harmadlagos amint tertiaer aminoxiddá alakítja át (oxidáció) és végeredmény