Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1959-03-01 / 3. szám
KÖNYVISMERTETÉS 93 M. Suvin: Zubna protetika I. Bioloski osnovi, totalna proteza, materijali nemetali. (Fogpótlástan I. Biológiai alapok, teljes fogsor, nemfémes anyagok.) Skolska knjiga, Zagreb, 1956. Nagyalakú, kötve, 450 oldal, 363 feketefehér, 18 színes ábrával, ára 1350 dinár. M. Suvin docens, a Zágrábi Orvosegyetem Protetika Intézetének vezetője, az egyetemi tankönyvét 3 főfejezetre osztja. Az első fejezet minden sorából érezni azt, hogy a szerző a biológiai alapokon nyugvó orvosi gondolkodásmódot alapfeltételnél: tartja a fogpótlások készítésekor. „A biológiai alapokon nyugvó protetika jellemzője, hogy elsősorban az idegen anyagnak az élő szövetre való hatásával foglalkozik“ ч~ írja. A rágószerv anatómiai és élettani leírását a gyakorlatnak megfelelő részletességgel tárgyalja. Az artikulációval foglalkozó fejezet igen értékes része a könyvnek. A kérdést a gyakorlati élet szempontjából nézi, a feltétlenül szükséges elméleteket világosan, érthetően a fontosságuknak megfelelő részletességgel tárgyalja. A kétoldali kiegyensúlyozott artikulációt, teljes fogsorok esetében rágás közben és azon kívül is értékeli. Megállapítja, hogy a protézis stabilitása szempontjából annak rágás közben nincs nagy jelentősége, mert amint a falat a fogsorok közé kerül, az egyensúly megszűnik. („Enter bolus — exit balance.“) Pontos részlet vizsgálat okra hivatkozik, amelyekkel megállapították, hogy a munkaoldalon levő fogak rágás közben még a rágómozgás utolsó fázisában sem mindig találkoznak. A kétoldali kiegyensúlyozott artikulációnak igazi jelentősége a rágáson kívüli állkapocsmozgások esetében van, mert az ezekből származó erők átvitelének módja határozza meg a protézist viselő csontos alap sorsát. Az egyéni artikulátorokról — a gyakorlat szemszögéből nézve — nem a legjobb véleménnyel van. Megállapítja, hogy legtöbbször túl bonyolultak, alkalmazásuk nehézkes. Szerinte a középértékű artikulátorok a gyakorlat igényét kielégítik. A második főfejezetben részletesen foglalkozik a teljes fogsor készítésével, azt tankönyvszerűen tárgyalja. Elméleti kérdéseket a gyakorlati munka egyes fázisainál magyaráz. A fejezetek elején egy-egy mondattál mutatja be a lényegét. Ezek a rövid meghatározások a tanulónak, az olvasónak a fejtegetések folyamán vezérfonalul szolgálnak. Különböző fogfelállítási elméletet ismertet. A szerző az Ackermann által leírt helikoideális felfogás híve. A Gysi-féle artikulációs elméletet kissé nehézkesen, szétesően írja le. Az a véleménye, hogy az artikulációs mozgások meghatározásakor nincsen túlzott jelentősége a matematikai pontosságnak. Külön fejezetet szentel a nyelv és az alsó fogsor viszonyának tárgyalására. A fogsor polírozott felszínének kialakításával azonban nem foglalkozik jelentőségének megfelelő mértékben. Érdekesek a protézis esztétikájával foglalkozó fejezetek is. A könyv harmadik fejezete a klinikus szemével tárgyalja a lenyomatanyagokat, a fogsor anyagait és a műfogakat. Az egész könyv szelleme megragadó. Állandóan érezni a gondolkozásra való tanítást. Erénye, hogy a nagy nevek varázsának csak annyit enged, amennyire azok munkáit, elveit a gyakorlati élet beigazolta. Az akadémiai jelentőségűnek látszó tanokat a reális életnek tett szolgálat szempontjából ítéli meg. Hátránya, de előnye is munkájának, hogy a biológiai alapok tárgyalásának a gyakorlati részben is nagy teret enged. Ez a könyv homogenitását, áttekinthetőségét ugyan lazítja, de ugyanakkor élénkké, érdekessé teszi. Komoly érdeme a műnek, hogy az egyes témakörök tárgyalásának végén állást is foglal és így nagyban segíti az olvasót a tájékozódásban. Kovács D. Géza dr. MŰZOMÁNC ELEJŰ FÉMKORONÁK, HIBÁK, ÉLETHŰ ÉS TÖKÉLETES KÉSZÍTŐJE Schulbe JLábülÓ FOGTECHNIKUS BUDAPEST, VII., ALMÁSSY TÉR 3. TELEFON: 423-074
