Fogorvosi szemle, 1958 (51. évfolyam, 1-12. szám)

1958-02-01 / 2-3. szám

SÁRKÁNY TIBOR DR.

76

a hiányzó egyik felső 6.-os esetén hiányzónak tekinti az alsó 6. fogat is, ez összesen 12% rágóképességcsökkenést jelent. A felső hatos a valóságban érintkezik az alsó hatos rágófelszínének kétharmad részével és az alsó hetes rágófelszínének egyharmad részével. Ezeket a tört értékeket összeadva (6x2/3 + 5x1/3=5,66) csaknem ugyanazt az eredményt kapjuk, mintha feltételezzük, hogy a felső hatos csak az alsó hatos foggal érintkezik. Néhány typusos eset Agapov szerinti kiértékelését az alábbi példákból láthatjuk. A fogsémában a hiányzó fogakat x-el jelöljük :

1 2

8 7 6 5 43x1

87654321

2 1

X X 3 4 5 6 7 8

12345678

A felső fogak hiánya 6%, de az antagonistákat is hiányzónak kell tekinteni, így a rágóképességcsökkenés 12%, a rágóképesség 88%.

4

4

4

4

8

7

6

X

X

3

2

1

1

2

3

X

X

6

7 8

8

7

6

5

4

3

2

1

1

2

3

4

X

6

7 8

A 5, 41 hiánya miatt a 5, 4|-et, a |4 hiánya miatt a |4-et is hiányzónak kell tekintenünk. A rágóképességcsökkenés 4X8 = 32%. A rágóképesség 68%.

3.

5 6

8 X X 5 4 3 2 1 1

6 5

2 3 4 5 X X 8

8765432112345678

A felső fogak hiánya 2X (5 + 6)= 22%. Mivel antagonistáikat is hiányzónak tekintjük, a rágóképességcsökkenés 44%, a rágóképesség 56%.

4.

8 7 6 5 4 3 x1

8 7 X X 4 3 2 1 6 4

1

4 6 5

2 3 4 X X X 8

1 2 3 4 5 6 7 8

Jobb oldalon a kiesés 2x11 = 22%, a baloldalon 2x15% = 30%. A rágóképességcsökkenés tehát 52%, a rágóképesség 48%.

Agapov erre vonatkozó közleménye az Odontológia és sztomatológia c. folyóirat 1927. évi 4. számában és az Irkutszki orvosi folyóiratban jelent meg. Módszerét azóta kiterjedten használják a rágóképesség megállapítására, de többen kritika tárgyává is tették, sőt módszerének módosítását is javasolták.

Magyarországon Berényi és Cseres honvédségi viszonylatban a fogpótlások időrendi sorrendjének megállapítására ajánlotta Agapov módszerét. Közleményükben azt javasolták, hogy elsősorban azok részesüljenek fogpótlásban, akiknél a rágóképesség kisebb 50%-nál (lásd 4. példát), másodsorban azok, akiknél a rágóképesség 50 és 65% között van (lásd 3. példát), harmadsorban azok, akiknél a rágóképesség a 65%-ot meghaladja (lásd 1. és 2. példát).

A fogpótlások időrendi sorrendjénél figyelembe kell venni a kozmetikai szempontokat és a foglalkozást is. Az előbbi 1. példában a felső frontfogak hiánya kozmetikai szempontból súlyosan esik latba és bár az 1. példában a foghiány kisebb mint a második példában, mégis célszerűbb volna az 1. esetet előnyben részesíteni a 2. esettel szemben. Még inkább fontos volna a front fogak pótlása, ha pl. fúvóhangszeren játszó zenészről vagy pedig előadó tanárról volna szó.