Fogorvosi szemle, 1958 (51. évfolyam, 1-12. szám)

1958-02-01 / 2-3. szám

FOGÖSSZENÖVÉS 57 5. ábra. Az előző jelvételek elkészítése után kb. fél évvel eltávolítottuk a tejszemfogakat, illetőleg az e helyen lévő torzfogakat. Mindkét gyereknél a torzfogon (jobb alsó III.), tnelyen az összenövés nyoma a fog labiális felszínén is látszott, a pulpaűr incisalis kör­­vonalán is jól látszik, hogy ennek a fognak a fejlődése két telepből indul ki. Azokon a fogakon, melyeknek a megfelelő maradója aplasiás, a gyökércsúcs felszívódása lényegesen előrehaladottabb, mint J. ikerfiú bal szemfogán, ahol a maradó laterális metsző megvan laterális metszők aplasiájának egy családon belül ismeretes manifestatiós ingadozását. Figyelemre méltó, hogy a tejfogazat és a maradó fogazatban megnyilvánuló fejlődési rendellenesség mindig ugyanazon az oldalon jelentkezik, és ha jelentkezik, mindig mindkét fogrendszerben megnyil­vánul. Ennek alapján azt kell megállapí­tani, hogy ez az egyébként örökletesnek látszó két rendellenesség szigorúan hely­hez kötött zavar alakjában jelentkezik, mert csak úgy magyarázható, hogy mind a kettő együtt és mindig ugyanazon az oldalon nyilvánul meg. A fogak áttörésének idejére is érde­kes adatot nyújt a leírt fejlődési rend­ellenesség. Azt láthatjuk ugyanis, hogy azon az oldalon, ahol a lateralis metsző aplasiás, a maradó szemfog közelebb van a felszínhez. Ennek megfelelően a tej­szemfog lateralis metsző gyökere lénye­gesen nagyobb mértékben van felszívódva, mint a nem kóros oldali tejszemfog. A szakirodalomban különösen régeb­ben sokat foglalkoztak a fogak torz­­képződéseivel. Busch 21 tejfogösszenö­­véses (confusio -j- geminatio) esetéből csak egy esetben fordult elő az alsó oldalsó tejmetsző összenövése a tejszem­foggal. Ezzel szemben az 1957-ig ren­delkezésemre állt anyagban 13 az alsó 6. ábra. (11. eset). A baloldali torzfog eredetileg mély barázdájában kiterjedt cariest látunk. E torzfognak két külön­álló pulpaürje és gyökércsatornája van. A jobb tejszemfog kb. normális. A gyer­mek kilenc éves. Egyéb klinikai jel, ne­vezetesen a felső laterális metszők váltá­sának ideje alapján késői fogváltónak bizonyul. Ezért minden valószínűséggel állíthatjuk, hogy a jobboldalon az alsó laterális tejmetszö részére hely korábban sem volt és hogy ez a tejfog aplastikus. A gyermeknek csak két alsó maradó met­szője van, tehát mindkét oldali laterális maradó metszőt aplastikusnak mondhat­juk

Next

/
Thumbnails
Contents