Fogorvosi szemle, 1958 (51. évfolyam, 1-12. szám)
1958-04-01 / 4-5. szám
132 KOVÁCS ZOLTÁN DR. Késői fogváltás esetei: 11. ábrán K. A. 13,5 éves fiú késői fogváltása. A fogstatus alapján készült odontogram, mintegy 9—10 éves korú gyermek fogainak felel meg, a kéztőcsontok fejlettsége korának megfelel. Egy másik beteget N. E. 16 éves leányt azzal a kéréssel küldték hozzánk, hogy állapítsuk meg a fogászati statusnak megfelelő életkort. Dg: nanosomia. Magassága 30 cm-rel, súlya 20 kg-mal maradt az átlag alatt. A másodlagos nemi jelleg nem látható, nem menstruál. Az odontogram alapján az életkor 9—10 évesnek felel meg. Az odontogramon a hiányzó fogak helyén az átló megszakad (9. ábra). Betegünk kezéről készült rtg. felvételt (10/a ábra) összehasonlítottuk ugyanilyen, korú, nemű, normál fejlettségű gyermek kezéről készült rtg. felvétellel. (10/b ábra) A betegünk kezéről készült felvételen a radius és ulna epyphizisei határozottan kisebbek, az epyphizis fugák szélesebbek, főleg a metacarpusok dyaphizisei rövidebbek mint a hasonló korú egyéneknél, az os pisiforme csontosodási magva nem látható. Az os pysiforme leányoknál 9—10 éves korban jelenik meg. Tehát betegünk a kéztőcsontok fejlettsége alapján 8—9 évesnek tekinthető. Megbeszélés Mint a bevezető részben már említettük, mind a gyakorlati munkában, mind pedig az egyetemi oktatásban gyakran merül fel az a probléma, hogy vajon egy gyermek fogazata megfelel-e az életkorának, beszélhetünk-e a fogak előtörésének korai vagy késői voltáról ? A fogváltás zavaraival kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy a szóródástól -|-----irányú eltéréseket, korainál -koraibb, illetve későinél-későibb fogváltásról beszélhetünk, anélkül, hogy ezen eltéréseket feltétlenül kórosnak kellene minősíteni. Ezen eltérések természetesen a fogváltás zavarainak gyanúját kelthetik fel. Fogelőtörés függ az általános állapottól és helyi viszonyoktól is. Ilyen helyi ok : helyszűke, trauma, gyulladás stb. Ez indokolttá teszi teljes fogászati vizsgálatot, rtg. felvétellel együtt, de igen fontos az egész szervezet általános, hormonalis, rachitis vizsgálata. Ennek alapján beszélhetünk kóros korai, vagy kóros késői fogzásról. Gyakorlatlan vizsgálónál ennek a kérdésnek eldöntése gyakran okozott nehézséget. Elsősorban azért, mert nem állott rendelkezésre olyan világos és szemléletes ábrázolási mód, valamilyen egyszerű grafikus módszer, mely azt megkönnyíthette volna. A dentitiogramnak és odontogramnak előnye még az is, hogy nem fogorvos számára a dentitió idejének és sorrendjének ismerete nélkül pontos képet ad a fogak előtörésének sorrendjéről és idejéről. Irodalom 1. Lészai, D. : Die Dentition. 1830. Wien. 48, 108. tabi. IV. — 2. Saunders, E. : Teeth a test of age. 1837. London 72. — 3. Gödény, E. : Studies on the eruption of the permanent teeth. 1951. Acta Genetica et statistica medica. Basle—New-York. 331. — Studies on the eruption of the permanent teeth. 1952. Acta Genetica et statistic medica. Basle—New-York. 250. — A maradó fogak áttörésének időbeli viszonyai. F. Sz. 1953. 66. Normális korai és késői fogzású gyermekek jellegzetes fogképlete különböző életkorokban. O. H. 1955. 69. — Die typische Zahnformcl zu verschiedenen Zeiten während der Wechselgebissperiode. Zeitschrift für Alterforschung. 1955. 285. —- 4. Wourinen. 5. Dahlberg. 6. Rose. 7. Stones. 8. Heilman. 9. Klein. 10. Fulton. 11. Korkhaus, cit. : Gödény, E. : Studies on the eruption of the permanent teeth. Acta Genetica et Statistica Medica. 1951. 336. — 12. Sicher, H. und J., Tandler : Anatomie für Zahnärzte. 1928. Wien u. Berlin 158. — 13. Hattyasy, D. : Állkapocs és fogfejlődés a gyermekfogorvoslás szemszögéből. Oravecz : Gyermekfogászat, Iskolafogászat. 1935. Bp. 117. — 14. Kubik, I. : Dentes decidui, dentes permanentes. Kiss—Szentágothay: Az ember anatómiájának atlasza II. 1952. 23. — 15. Törő, /. .- Az ember fejlődése.
