Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1957-03-01 / 3-4. szám
HEAD-ZÖNÁK 81 Közlemény a Budapesti Stomatológiai Klinikáról (Igazgató: Balogh Károly dr. egyet, tanár, az orvostudományok doktora) Head-zónák fogászati vonatkozásai* írta: SÁRKÁNY ÉVA d r. egyetemi tanársegéd Ambroise Páré, a sebészet atyja a XVI. században azt írja a fogfájásról, hogy a legkínzóbb fájdalom, amely embert gyötörhet anélkül, hogy a beteg belehalhatna. Habár a fogfájás nagyon gyakori, a diagnózis helyes felállítása mégis sokszor problémát okoz. A fájdalomérzések variálódása, a kisugárzó irradiáló fájdalom miatt, a diagnózis nem mindig könnyű. Először is el kell dönteni, hogy a fog okozza-e a fájdalmat. Ebben segítségünkre van a pontos anamnézis, a különböző klinikai vizsgálatok, röntgen stb. Ha sikerült eldöntenünk, hogy a fájdalom fogeredetű, a sürgős beavatkozás előtt fel kell állítanunk a diagnózist (pulpitis, periodontitis, periostitis stb.). A periodontitis jól lokalizálható, a fájdalom nőttön nő. Reflextünetek nincsenek. Kopogtatásra a fog érzékeny. Rágás, összeharapás igen fájdalmas. Hőingerekre nem reagál. A beteg, fájós fog medréből kiemelkedik, fogsorzáráskor előbb ér össze, mint a többi fog. Nyomásra néha kissé csökken a fájdalom, később fokozódik, lágyrészduzzanat támad. A fájdalom fekvésre nem fokozódik. nem paroxismusos, állandó fúró, nyomó jellegű. Az esetek többségében a cariosus defekt mély, vagy tömött, esetleg koronás a fog. A submandibularis nyirokcsomók érzékenyek, hőemelkedés, láz is lehet. Ezzel szemben pulpitisnél néha — főleg kezdetben, nehéz megállapítani melyik fog fáj. Reflextünetek vannak más fogakban vagy szövetekben. Rágásra, nyomásra nem, vagy alig fáj. Hidegre, hőre. jelentkezik fájdalom. Nem nő ki a fog, nem ér előbb össze, mint a többi. Duzzanat nincs, a fájdalom éles, lancináló, kezdetben kifejezett paroxismusos jellegű, fekvéskor, éjjel fokozódik. Nyirokcsomó duzzanat nincs, sem láz, vagy hőemelkedés. A fájdalmak átsugárzása miatt néha igen nagy probléma a helyes diagnózis megállapítása. A századfordulón foglalkozott már Head a fájdalom kisugárzásával és róla nevezték Head-zónáknak azokat a bőrterületeket, melyeken hyperaesthesia vagy hyperalgesia jelentkezik a megfelelő szerv megbetegedése esetén. így pl. mell és hasüri szervek megbetegedéseinél távoleső bőrfelületeken, a törzsön, a fej és fogak betegségeikor pl. alsó molárisok pulpitise esetén a fülben jelentkezhet fájdalom. A Head-zónák fájdalmára jellemző, vagy állandó jellegű és nincs Valleixpont, vagyis az idegkilépési helyek nyomásra nem érzékenyek. Head-zónák vizsgálata úgy történik, hogy kis ecsettel, vattával, tűheggyel finoman megérintjük a bőrt. Az alábbiakban ismertetem a Head-zónákat fogászati szempontból, Prinz ábrái nyomán, melyeket magam is utána vizsgálva főleg pulpitiseknél az eseteknek legnagyobb részében ki tudtam mutatni, habár a határok nem annyira szabályosak, mint Prinz ábráin. 1. 2 1\1 2 fogból kiinduló fájdalom Head-zónája, frontonasalis regio. El kell különíteni a homloküreg gyulladástól, itt az anamnézisben rendszerint nátha szerepel, a fájdalom diffúz, a nyomásérzékenység punktum maximuma az os lacrimale tájékán van. A trigeminus 1. ágának neuralgiája, melynél az előbbitől laterálisán a n. supraorbitalis kilépési helyén van a nyomásérzékenység punktum maximuma és jellegzetes neuralgiás panaszokat okoz. * A Fogászati Klinikán 1950. január 13-án elhangzott előadás nyomán.
