Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1957-03-01 / 3-4. szám
76 SZÜLE LÁSZLÓ DR. Említettem, hogy a Martin telepről 70 gyermeket vizsgáltam meg, kiknek fogászati lelete egyezett a többi ős-miskolci gyermek leletével. A Martin telepi vizsgált ásott kút vize — ezzel látszólag ellentétben — protektiv fluortartalmúnak (0,5 mg/1) mutatkozott. Az ásott kutak vizét azonban a lakosok régóta nem isszák rossz íze miatt és mert a tapolcai vízvezeték régóta rendelkezésükre áll. A Martin telepi gyermekek fogászati lelete is bizonyítja tehát az összefüggést az ivóvíz fluortartalmával. Fentiek alapján bizonyítottnak vehetjük, hogy Miskolcon a vízvezeték bevezetése — a microbiológiai előnyön túl — a víz sótartalmának csökkenése miatt, elsősorban fogászati szempontból, hátrányos volt. Valószínű, hogy ha Miskolc nem kapta volna mostani vízvezetékét, a gyermekek fogazata jobb lenne. Jogosan vetődik fel az a sürgető kívánság, hogy a jövőben a központi vízellátást úgy oldják meg Miskolcon és másutt is, hogy abból előny mellett hátrány ne származzék. A miskolci vizek jódszegénységét —- mely régebben magasabb golyvásodást okozott — jódozott konyhasó forgalombahozatalával ellensúlyozzák. Az ivóvizek sótartalmát, illetve az ivóvizek sótartalom szerinti megválasztását, mint arra Straub és Berencsi rámutattak (10), sem szabad ma már mellékes szempontnak tekinteni. Mielőtt tehát egyes városrészekben és falvakban új artézi kutakat, víztároló medencéket és törpe vízműveket terveznek és kiviteleznek (11), javaslom, hogy ezekhez a vízvegyész és a fluor kutatásban jártas fogorvos vizsgálati eredményeit is használják fel. Végül kitérek a talált fogazati anomáliákra. A vizsgált 680 gyermek 43 %-a mutatott kereken fogazati anomáliát. Ez magasabb előfordulási arány, mint amelyet Nagy László (12) fiatalabbaknál, viszont alacsonyabb annál, melyet Adler (13) idősebbeknél (középiskolásoknál) megállapított. A fogazat helyzeti eltérései a gyermekkor előrehaladtával szaporodnak, emellett szól a felsorolt leletek egymáshoz való aránya. Ez egybevág azzal a közismert ténnyel, hogy a tejfogazatban az anomáliák ritkábban fordulnak elő, mint a vegyes, illetve a maradó fogazatban. Utóbbiban a korral együtt szaporodnak az anomáliák, amit a progresszív fogromlás miatt bekövetkező fogvándorlás okoz. A három, fluorid-hatástól lényegileg mentes anyag nagyjából adaequat. Jóval magasabb azonban mindhárom meghatározás aránya annál, melyet a tiszaluci és újabban más, Bodrog—Tisza—Hernád vidéki, határozott fluor-hatás alatt álló anyagon észleltem (14). Irodalom 1. Dean, H. T. cit. Adler P-tői: Zahnärztliche Fortbildung, J. A. Barth. Leipzig. 1950. 5. füzet, 6. oldal. — 2. Adler P., Straub J. és Sárkány I. : Népegészségügy. 31. 9. 103. (1950). — 3. Szántó Gy. : Fogorvosi Szemle. 48. 1. 1. (1955). — 4. Bruszt P. és Báthy B. : Fogorvosi Szemle. 46. 10. 293. (1953). — 5. Bruszt P. : Népegészségügy. 31. 4. 233. (1950). — 6. Szabó J. : Gyakorlati fogászat. (1925).— 7. Straub J. : Népegészségügy. 20. 1. 1. (1941). — 8. Adler P. : Dtsche Zahn-, Mund- u Kieferheilkunde. 23. 7. 8. (1956). — 9. Csepura Gy. és Kovács E. : Fogorvosi Szemle. 46. 11. 322. (1953). — 10. Boros S. : Fogorvosi Szemle. 44. 11. 334. (1951). — 11. Straub J. és Berencsi Gy. : Népegészségügy. 33. 11. (1952). — 12. Nagy L. és Rehák R. : Fogszabályozás. (1954). —- 13. Adler P. : Fogorvosi Szemle. 48. 5. 130. (1955). — 14. Szüle L. : Fogorvosi Szemle 49. 5. 135. (1956). С ю л e Jl.: Данные к характеристике стоматологического состояния г. Мишкольц. Dr. László Szüle: Beiträge zur Charakterisierung der zahnhygienischen Verhältnisse in Gross-Miskolc. Miskolc, Semmelweis Kórház
