Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1957-01-01 / 1-2. szám
KÉRDÉS — FELELET 57 Az újító leírásából vesszük a következő adatokat: A víztartó kb. 1 liter víz befogadására alkalmas bádogtartály, melyet a reflektorra vagy a fúrógépét tartó falikarra akaszthatunk. (Lásd rajz.) A víztartály aljából egy vékony gumicső, tetszés szerinti hosszúságban, a száj tükör- nyelén keresztül a tükör hátsó oldalára vezet. Azon a helyen, ahol a gumicső kibújik a tükör nyeléből, rugós szerkezetet erősítünk. Erre alkalmas az a kis zár, (slip joint), mely a fúrógép ostorán van s a kézidarabokat tartja. Ezt fémgyűrűvel erősíthetjük fel. Munka közben a tükröt az eddigi szokásoknak megfelelően helyezzük el, hüvelykujjunk a rugós szerkezeten nyugszik. A rugó (slip joint) megnyomásával tetszés szerint adagolhatjuk a csiszolás alatt levő fogra a vizet. Az ilyen rendszerű szájtükör a nyélről cserélhető és a nyéllel együtt az eddigi szokásos módokon fertőtleníthető. (A fenti újítást a szerző a Fogorvosi nagygyűlés keretében 1955. szeptemberében a Stamatológiai klinikán rendezett újítási bemutatón sikerrel bemutatta.) 305. Hogyan írjuk a fogorvosi szakirodalom idegen szavait, fonetikusan-e vagy latinosan ? Dr. Molnár László egyet, docens, mint a Szemle társszerkesztője nyolc éven át sokat foglalkozott e kérdéssel és a következőket válaszolja : Röviden és tömören írjunk, hosszú körmondatokat kerüljünk. Amire jó magyar szó van, magyarosan írjuk. Pl rágófelszín, őrlőmozgás, állkapocsízület, fejecspálya stb. Az egyes fogféleségeket lehetőleg mindig magyar szóval nevezzük meg : metszőfog, szemfog, kis- és nagyőrlő. Az olyan idegen szót, amit ragozunk, igyekezzünk fonetikusan írni : „polimerizált“ anyagokból készült koronák. Különben a „polymcrisatum" szó latinosán írandó. Az egységes írásmód nehezen valósítható meg, mert a „terminus technicus“-ókat nem írjuk mindig magyarosan (pl. fissura petrotympanica, proc. xyphoideus). Ami a hivatalos, pl. a bonctani elnevezéstanban összetett szó gyanánt ismert, hagyjuk meg eredetialakjában, „tuberculum articulare“, „cysta radicularis“. Ha azonban egy szót kiragadva használunk és magyar szó módjára alkalmazzuk, magyarosan írhatjuk. Pl.: a „cisztában“ kicsiny,' fogszerű, kemény' képleteket találtunk. „Az állkapocs fejecse a tuberkulumon csúszik előre." Ha kényes, nem eléggé magyarosítható szót vagy kifejezést kell ragozni, kötőjelet használhatunk, pl. : „a m. pteryg. internus az állkapocs felhágó ágának belső oldalán fekszik, a külső szárnylemez belső felületén és az os palatinum proc. pyramidalis-án ered és a ramus belső oldalán tapad“. Tudománytalan, ha fölöslegesen használunk idegen szavakat : „a mandibula struktúrája = = az állkapocs szerkezete“. „Sapiens fog = bölcsességfog.“ „Frakturált radix = letört vagy' betört gyökér.“ A Fogorvosi Szemle 1934. 1. számában jó, magyaros szakkifejezések gyűjteményét olvashatjuk.
