Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1957-01-01 / 1-2. szám
DENUDÁLT FOGAK TÖMÉSE 49 Az új preparálást és tömést eljárással szerzett tapasztalatok. A közel kétéves múltra visszatekintő újfajta eljárással készült 400 tömésből többször kontrolláltam 236-ot. A tömések fogak szerinti megoszlását a 8. ábra mutatja, az eseteket Zsigmondy-féle keresztben feltüntetve. Egy-egy kocka egy fogat jelent. A 6—18 hónapos, többször kontrollált tömések száma 236, ebből 138 készült alsó és 98 felső fogban. Csak denudált volt a fog 86 esetben, amikor koronakészítés helyett tömést végeztünk. Kariesz + denudált fognyak 148 esetben fordult elő. Pulpanekrózis a tömés alatt két esetben jött létre ; exstirpációt pulpahiperemia miatt két esetben kellett végezni. A tömés kitöredezett egy-egy menetből, ill. secunder kariesz lépett fel két esetben. A tömések széli záródása tartósan jó. A röntgenvizsgálat szerint a periapikális tér valamennyi fogon szabad. A tömés utáni hideg-meleg érzékenység rendszerint egy héten belül elmúlt. A kloretillel végzett vitalitásvizsgálat szerint a tömött fogak élő pulpával rendelkeznek. Az ismertetett preparálási módszerrel a preparálás és tömés készítése egyszerű és kis gyakorlat után rövid időt igényel. Az új eljárással elért eredmények azt mutatják, hogy az eddig ismert módszereknél alkalmasabb a fogak denudált felületeinek ellátására. Nagy előnye, hogy lehetővé teszi a támasztókoronák indikációs területének beszűkítését. 6. ábra. A végzett cirkuláris tömések megoszlása Zsigmondy-féle keresztben feltüntetve. Minden kis kocka egy fogat jelent. Legtöbbször a szemfogak és a nagyőrlők szerepelnek, mint fontos pillérfogak. Támasztákorona helyett a denudált fogak kedvezőtlen alaki adottságait az új preparálási és tömési eljárással korrigáltuk. Irodalom 1. Adler P.—Záray E. : Konzerváló fogászat. Egészségügyi Kiadó. Budapest, 1954. — 2. Balogh K. : Fogászat. Egészségügyi Kiadó. Bp., 1952. ,— 3. Kemény I. : A retenciós protézis. E. Ü. Kiadó. Bp., 1954. Die Retentionsprothese 1955. — 4. Fischer G. H. : Dimesionsverhalten von Silberfüllungsamalgame mit verschiedenen. Silbergehalt. D. Z. Z. 1951.' H. 3—4. D. Z. Z. 1954. H. 5. D. Z. Z. 1953. H. 14. D. Z. Z. 1955. H. 23. — 5. V. K. Ilg. : Untersuchungen über das Dimensionsverhalten (Expansion und Kontraktion) der Füllungsamalgame. D. Z. Z. 1951. H. 3—4. D. Z. Z. 191. H. 21. Randsehluss der Amalgame. D. Z. Z. 1949. H. 11. Über das Stopfen des Amalgams D. Z. Z. 1953. H. 5. — 6. Loebich : Über Randschluss der Amalgamfüllungen D. Z. Z. 1951. H. 3—4. D. Z. Z. 1951. H. 21.— 7. H. Rebel: Ist die Verwendung des Amalgams als Füllungswerkstoff noch berechtigt? D.Z. Z. 1955. H. 23. — 8. U. Rheinwald : Über das edle Verhalten der Amalgame. D. Z. Z. 1955. H. 23. — 9. Smith : Microstructure of dental Amalgam. Journ. of the Am. Dent. Ass. 1953. Sept. 305. — 10. Me Donald and Philips: Clinical Observation on a contracting Amalgam Alloy. Joum. of Dent Res. 1950. August 29. 482. — 11. K. Helbig : Das Füllen der Zähne mit Silberamalgame. D. Z. Z. 1950. Nr. 26.—-12. Bruhm : Amalgambereitung und Verarbeitung. Z. R. 1953. Kr. 3. — 13. Stock: Die chronische Quecksilber und Amalgamvergiftung. Z. R. 1939. No. 9. — 14. H. Winterhager : Neuere Erkenntnisse der Vorgänge bei Erhärtung von Dentalamalgamen. D. Z. Z. 1955. H. 2.
