Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1957-01-01 / 1-2. szám

44

ORAVECZ PÁL DR.

пак tekinthető hcrmonmennyiség is elegendő ahhoz. hogy paradontopatiás folyamatot activálja, fokozza és a gingivitis gravidarum kórképét létrehozza. Ezt igazolják egyébként Ziskin fentebb ismertetett majomkísérletei is!

3. Klinikai vizsgálataink során még azt is tapasztaltuk, hogy a terhességi gingivitis lokális terápiával alig befolyásolható. Edzőszerek (pl. trichlórqoetsav) átmenetileg csökkentik a vérzékenységet. Ha a megnagyobbodott papillákat kimetsszük, úgy azok egész rövid idő alatt újra megnőnek. Ismeretes, hogy a gingivectomia műtété után — általában — jóidőre nyugalmi állapotba kerül a gingiva és ha recidivál a gingivitis, úgy az csak bizonyos idő elteltével következik be. A ging. gravid, megnövekedett papillának lemetszése után, a gyorsan bekövetkező recidiva amellett szól, hogy itt feltétlenül és folyamatosan szerepel egy olyan faktor, mely e kórkép kezdeti kialakulásában is ingerhatást fejt ki és ez csak a choriongonadotrop hormon lehet!

4. Az összes terheseknél, — akiknél ging. gravidarumot észleltünk, •—qualitativ és quantitativ vérkép vizsgálatot is végeztünk. A vörösvérsejtek száma általában 4 millió alatt volt. ami a terhesek hydraemiája következtében — általában — nem tekinthető kórosnak; a fehérvérsejtszám a legtöbb esetben meghaladta a 10 000-et, többször azon felül is volt és enyhén balra tolódott. A vérkép elváltozása tehát nem jellegzetes, bár a mérsékelt leukocytozis összefüggésbe hozható a gingiva krónikus gyulladásos elváltozásával.

5. A terhességgel kapcsolatos több szerzőnek áz a tapasztalata, hogy ilyenkor a caries frequentia, — hacsak mérsékelten is, — emelkedik, valószínűleg a szervezet kémiai-, hormonális- és vitamin egyensúlyának megváltozása, dysfunctiója következtében. A gingivitis gravid, kórképe mellett jóformán soha sem találtunk ún. florid-carieseket! Ennek okát két tényezőben látjuk indokoltnak: 1. Betegeinknél a nyál pH-ja középértékben 6,8 körül mutatkozott.. Ez nem cariesre hajlamosító pH érték. 2. Miután a ging, gravid, a paradontopatiások betegsége és megfigyelésünk szerint ezek kevésbé hajlamosak szúvasodásra, —T ez is némi magyarázatot ad arra, hogy betegeinknél, — a terhesség dacára. — florid cariest alig találtunk'

6. A túlburjánzott papillákat érzéstelenítésben lemetszve: szövettanilag is megvizsgáltuk:

A felszínen typusos nyálkahártya láphámréteget találtunk, többnyire kissé megvastagodva, néhol helyenként leucocvtásan infiltrálva. A hám alatt, — a kötőszövetben, — a megszaporodott, tágult, vékonyfalú capillárisok körül, diffus lymphoid plasmasejtes beszűrődések, mintegy széles köpenyt (összefolyó mezőket) alkotnak. Kötőszövet proliferátio jelei nem mutatkoznak. Az alapállomány elég bőven capillarizált, azonban nem olyan mértékben, hogy angiomás benyomást keltene, (prof. Romhányi).

Az egész szövettani kép tehát krónikus gyulladás jelét mutatja, a capillárisok tágulatával és mérsékelt szaporulatával, melyeket plasmasejtes beszűrődés vesz körül (3/a és 3/Ъ ábrák).

7. Van még egy tényező, melynek szintén lehet szerepe e kórkép létrejöttében és amivel talán terápiásán is lehetne befolyásolni és preventive megelőzni e kórkép kifejlődését. Ez a C-vitamin.

Tudjuk, hogy a C-vitaminnak, e vitamin csökkent mennyiségének szerepe van a szájnyálkahártva megbetegedéseiben. Azt is tudjuk, hogy a terhesség alatt megnövekedett a szervezet C-vitamin szükséglete és az