Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1957-01-01 / 1-2. szám

GINGIVITIS GRAVIDARUM

41

III. fokozatnál: egy-egy ödémás papilla gyulladása fokozódik, málnabordószínű lesz és a papilla fellazul (1/c. ábra).

IV. fokozatnál: a papillák hyperplasiája generalizálódik, ez a: gingivitis gravidarum hiperplasztika. A papillák elvesztik eredeti formájukat, cyanotikus, livid színűek lesznek; néha oly nagyra nőnek, hogy a frontfogakat egészen a metszőéiig eltakarják. Érzékenyek, vérzékenyek, a táplálkozást nagymértékben akadályozzák (1/d. ábra). Ez a súlyos forma csak ritkán mutatkozik, úgyszintén az

l:a. ábra

1/b. ábra

1/c. ábra ljd. ábra

V. fokozat is, mikor egyes duzzadt papilla epuli s-szerű megnövekedést és formát mutat. Az ilyen papilla felszíne gyakran kifekélyesedik és külső képe hasonló a stomatitis ulcerosához.

A továbbiakban rövid pontokba foglaltuk össze vizsgálataink eredményeit és az azokból levonható következtetéseinket, melyek a gingivitis gravidarum kórképét jellemzik:

1. a vizsgált betegek valamennyien elmondották, hogy terhességük előtt is, — a legtöbbjüknél már a pubertás korától kezdve, — mutatkoztak az ínygyulladás tünetei, már régebben és állandóan vérzékeny és gyulladásos volt az ínyük, ami a terhesség kezdetétől többnyire hirtelen fokozódott. Az anamnezisben elmondottak tisztázására minden esetben intraorális fogröntgen felvételeket készítettünk és a Röntgenképek minden esetben igazolták (2/a, 2/b, 2/c ábrák) a processus alveolaris kisebb-nagyobb fokú felritkulását, enyhébb-súlyosabb pusztulását; tehát a terhesség előtti parodontopathiát. Ebből következik, hogy a gin-