Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1957-01-01 / 1-2. szám

A ROZSDAMENTES ACÉLKORONA 31 bekövetkezik. A fogászati anyagok kopásvizsgáló készülékének tulajdonképpen műszájnak kellene lennie. Csak így lehetne megvalósítani és figyelembe venni pl. a száj különböző helyén a fogak különleges összetett elhasználódását. 9. ábra. Gondatlanul forrasztott pótlás kristályközi korrózió miatt szakadt részlete. (A fogak érintkezési módja ugyanis nem kizárólagosan a súrlódás, hanem az ütésszerű összeharapás.) Tekintettel kell arra is lenni, hogy a szájban végbe­menő kopás műszaki szempontból ún. nedves kopás, mivel a súrlódó felületek között nedvesség (étel, nyál) van. Olyan tényezőkkel is kellene itt számolni, mint pl. az egyéni rágóerő, a rágómozgások száma, kenőanyag (táplálék, nyál), a Károlyi effektus, a súr­lódó felületek egyenetlenségei, az egymást koptató anyagok viszo­nylagos kopásállósága, stb., stb. (A fogkorona fémanyagát nem­csak természetes fog, hanem fém-, akrilát vagy porcelán : műfog koptathatja). Az akrilátokat éppen kisebb kopásállóságuk miatt többen vizs­gálták különböző rendszerű ipari kopásvizsgáló berendezéseken. Az eredményeket azonban a fentiek alapján bizonyos fenntartással kell fogadnunk, mert a száj­viszonyokat ezek a gépek nem tudják megközelíteni. Fogászati kopásvizsgáló ké­szülék híjján egyelőre célszerűbb­nek, megvalósíthatóbbnak látszik az elhasználódásos jelenségek megfigyelése és az adatok gon-KORONA ANYAGA KORONA ANYAGA 11. ábra. Vázlat austenites acélkoronák átlyu­­kadásának magyarázatához. 10. ábra. 14 évi használat után eltávolított korona rágófelszíne.

Next

/
Thumbnails
Contents