Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1957-01-01 / 1-2. szám
OSZTOTT PROTÉZIS 19 Az osztott prothezis új megoldása írta: ВЕКЕ TIBOR fogtechnikusmester A részleges kivehető fogpótlás készítésekor olyan esetekben, amikor a frontfogak megtartottak, de a hátsó fogak hiányoznak, gyakran adódik vita rendelő és laboratórium között : a fogpótlás a gipsz mintán tökéletesen ül, szájban pedig billeg. E hibák okait keresve, rámutattak arra, bogy a prothezis a szájban különböző képleteken fekszik, t. i. elől a kemény fogak orális felszínének nyaki harmadán, ahová „billenésgátlás“ miatt vezetjük a prothezist, hátul pedig a lágy nyálkahártyán. Ha a prothezis fogakkal érintkező felszíne nem követné a fogak orális felszínének — ezek anatómiai formája miatt igen gyakori — ferde síkját, hanem függőleges síkban helyezkednén el, akkor elől is tudna süllyedni. E ferde síkok jelenlétében azonban a süllyedés nem egyenletes s így a prothezis és a szájképletek egymáshoz való viszonya rágás közben megváltozik. Rágáskor a nyálkahártyán fekvő prothezis teste süllyed. Különböző szerzők ezt a süllyedést 0,2—2,00 mm-re értékelik. Azok a prothezissel érintkező fogfelszínek, amelyek nem függőleges síkban (tehát nem a prothezis süllyedésének irányában) állnak, hanem azzal szöget zárnak be, mint pl. nem henger alakú, hanem kúpalakú kapocstartó koronák, metszők és szemfogak — különösen alsó szemfogak — orális, gingivális harmadán lévő ferde - síkok, akadályai lehetnek a prothezistest egyenletes süllyedésének (1. ábra). Ezek az egyenletes süllyedést gátló képletek okozhatják a pótlás billegését, idézhetik elő törését és ezek az okai a későbbi biológiai károsodásoknak is. Olyan esetben tehát, hol a maradékfogak pl. : 4-től 4-ig állnak, s az említett billegés okai megvannak, a fogak orális felszínére támaszkodó prothezislemez közvetítésével a rágóerő jelentős része a süllyedést akadályozó fogakra tevődik át. A károsodások így — az erőviszonyoktól függően — a következők lehetnek : 1. A süllyedést akadályozó fogakat a prothézis vestibuláris irányban kifelé döntheti. 2. A kapcsok — a ferde síkon lecsúszó prothesist követve — hátrafelé húzzák a kapocstartó fogakat. 3. Ha a kapocs gyenge, a rágóerő kitágítja s a prothézis hátracsúszva keresi a szabad süllyedést. Ez esetben a prothezis már nem a nyálkahártya azon szakaszán fekszik, ahová készítették, hanem hátrafelé csúszván más 1. ábra. A prothezissel érintkező s annak egyenletes süllyedését akadályozó jog felszínek: a) elülső fogak gingivális harmadán levő ferdesik, b) kúpos kapocstartó korona, c) ferdén álló fog. A fekete pont a prothezis szélét jelzi nyugalmi állapotban. Rágás alatt a nyíl irányából jövő erőhatás a fehér pont felé nyomja a prothezist, a ferdesík azonban akadályozza ezt : tehát vagy a fogat dönti kifelé, vagy a prothezis csúszik hátrafelé.
