Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1957-01-01 / 1-2. szám

TARTÓS ALTATÁS 17 hatást gyakorol részben normális, részben szuvasodást előidéző diétán tartott állatokon a fogszú keletkezésére. Ezen kérdés eldöntésére tartósan altatott és fogszuvasodást kiváltó étrenden tartott fehér patkányok rágófogait vizsgáltuk. Kísérleteinket a Debreceni Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetében végeztük.* 100 megközelítőleg egyidőben született, a kísérlet kezdetén kb. 50—70 g súlyú, mindkét nemű patkányon végeztük a kísérletet. A tartós alta­tást aethylurethán és paraldehyd 8%-os oldatának naponkénti bőr alá történő befecskendezésével hoztuk létre. Az állatok oly adagot kaptak, mely napi 14—16 órai szendergést biztosított. Minthogy a tartós altatás az állatok veszélyeztetése nélkül 100 napon át nem folytatható, a kísérlet kezdetén 30 napon át altattuk az állatokat, majd 30 nap megszakítás után a 61. naptól a 90. napig ismét. Klinikánkon előzetesen végzett másirányú kísérletekből már tudtuk, hogy a jelzett gyógyszeradagot 30 napon át jól tűrik a patkányok (Orsós és Bartha). 100 napos kísérlet tartama alatt az altatott állatok közül 8, az éberen maradiakból 3 pusztult el. Az állatok fele normális, fele kariogén koszton élt. A normális étrend az ÉTI által ajánlott diéta volt,** kariogén étrendként Hoppért, Webber, Canniff diétáját használtuk.*** Az állatok felét altattuk, felét a kísérlet egész időtartama alatt altatószerekkel történő befolyásolás nélkül hagytuk. A kísérlet befejezésekor az állatokat leöltük. A leölt állatok fejét kipreparáltuk és 4%-os formaiinban tartósítottuk. A patkány őrlőfogakat binocularis lupéval, kb. 30:—40-szeres nagyításban vizsgáltuk. Megállapítottuk egyrészt a szuvas őrlők számát, másrészt Cox javaslata szerint értékeltük a szú kiterjedését és elhelyezkedését is. Eredményeink az alábbi táblázatban láthatók: Étrend Gyógy­szerelés Szuvas molárisok száma Cox szerinti index (egy állatra esően) Kormai étrend................ ................ Éber 0,65 0,69 Altatott 1,10 1,15 Cariogen étrend .............................. Éber 2,33 2,58 Altatott 2,36 3,30 Eszerint tehát a cariogen diéta az irodalom adataival egybehangzóan fokozza a patkány őrlőinek szuvasodását; a szuvas fogak száma is nagyobb, a szú kiterjedtebb is. Szemben az irodalmi adatokkal, a normál-étrenden tartott, gyógyszeresen nem kezelt patkányokon is támadt káriesz. Altatott és éber állatok között a szuvas molárisok számát illetően a kariogén étrenden tartott két csoportban gyakorlatilag nincs különbség; a normális-étrenden élőkön látszik ugyan különbség, de statisztikailag ennek jelentősége nincs. Ugyanígy nem bír jelentőséggel a kariogén étrenden tartott éber és altatott álla­tok Cox szerinti indexe közötti különbség sem. * Ezúton mondok köszönetét az Egyetemi Igazságügyi Intézet dolgozóinak a kísérletben nyújtott segítségükért. ** 68% 20-as szitán szitált kukoricadara, 15% lenmagliszt, 7% casein, 3% sör­­élesztő (szárított), 2% lucernaliszt, 2% csontliszt, 2% halmájolaj (1 g tart. 10 000 E A-vitamint, 250 E D-vitamint), 0,5 % NaCl és 0,5 CaC03. *** Őrölt búza 20%, rozs 20%, gersli 20%, kukoricadara 15%, zab 10%, olajos­­mag 8%, casein 8%, calciumlacticum 1%, XaCl 0,5% és szárított lucerna 0,5%.

Next

/
Thumbnails
Contents