Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1957-03-01 / 3-4. szám
126 KÖNYVISMERTETÉS nek jellegzeteségeit, fejlődését és működését a különböző életkorokban az embrionális fejlődés kezdetétől egészen 14 éves korig. A tankönyv első fejezetében röviden összefoglalja a gyermekfogászat fejlődésének a történetét, valamint a bolgár gyermekfogászat kialakulásának jelentősebb mozzanatait. A következő két fejezetben az állcsontok és az arc fejlődésével, majd az odontogenezissel foglalkozik. A negyedik fejezet a száj élettanáról szól. Az ötödik fejezetben a száj patológiájával, majd a következő fejezetben a fogak számbeli, alaki és helyzeti rendellenességeivel foglalkozik részletesen. A fogszabályozásról, csak tájékoztatást ad. A további fejezetekben a cariesszel, a caries etiológiájával és klinikumával foglalkozik mind a tejfogak, mind a maradófogak szempontjából. Részletesen ismerteti a szuvas tej- és maradófogak gyógyításának elveit, gyakorlati útmutatást ad a szájhigiéniára és az általános profilaxisra. További fejezetekben tárgyalja a fogpulpa betegségeit, a gyermek maradó fogai pulpájának megbetegedéseit, a gangraena kezelését. A megbetegedések kóroktanát, tünettanát, elkülönítő kórisméjét, korszerű terápiás rész követi, amelyet recept-gyűjtemény egészít ki. A 15-ik fejezet a tej- és maradófogak eltávolítását és annak javallatait foglalja össze röviden. Az iskolafogászattal foglalkozó utolsó fejezetben a szerző ismerteti az iskolafogászat szervezését, problémáit és foglalkozik a tervszerű gyermekgondozással és egészségügyi felvilágosítással, mint a profilaktikus fogorvosi kezelés alapvető formáival. A könyv áttekinthetőségét és használhatóságát igen megkönnyíti a gondosan öszszeválogatott képanyag és számos táblázat, valamint a részletes név és tárgymutató. Dimitrov Athanáz dr. Blakiston’s New Gould Medical Dictionary, Illustrated. Szerkesztették: N. L. Hoerr M. D. és A. Osol Ph. D. II. kiadás 1956. 252 képpel, 45 fekete-fehér és 129 színes táblával. McGraw-Hill Book Comp. Inc. London kiadása. Ara 86 sh 6 d. Az orvostudomány óriási haladása az utolsó évtizedekben azzal a következménynyel járt, hogy még az alapfogalmak területe is kitágult és folyton új és még újabb szavakat kellett keresni, sőt teremteni jelölésükre. A fogalmak számának szaporodása •az- új szavak özönét eredményezte. Ma már ott tartunk, hogy az orvostudomány egyegy kis szakterületének szókincse is szinte szótárnyi. Ez a körülmény tette szükségessé, hogy a viláignyejveken szakmai magyarázó szótárakat szerkesszenek. Ezek egyegy fogalmat néhány szóval határoznak meg és lehetővé teszik, hogy — a csak egyes kis szakterületen járatos olvasó — a többi szakmák szavaival is megismerkedhessék, helyesebben mondva a határterületi szakmák olvasásakor talált, számára ismeretlen kifejezés értelmét szótárban megkereshesse. Az orvostudomány haladásának gyorsaságával azonban csak úgy tudták lépést tartani, ha mindig új és még újabb kiadásokat készítettek belőlük. Blakiston új szótárának előszavában azt mondja, hogy az angol nyelvű orvosi szakszótárak kiadása az 1890-ben megjelent „New Medical Dictionary“-vel kezdődött. Azóta számtalan orvosi szakszótár látott napvilágot, mindig tökéletesebb és célszerűbb beosztásban, alakban, kivitelben. Blakiston’s New Gould Medical Dictionary-je szinte a tökéletesség mintaképe. 88 szakszerkesztő nézte végig a kb. 8000 változtatást és 12 000 új fogalmat iktatott be. Táblázatokkal és kimutatásokkal egészítették ki a szótárt, amelyek az áttekinthetőségét még jobban elősegítik. Az 1463 oldalas könyv kezelését akarta a kiadó megkönnyíteni, amikor az azonos betűvel kezdődő szavakat tartalmazó oldalak csoportjait bevágásokkal különválasztotta. így pillanatok alatt lehet egy-egy címszavat megkeresni. De még így is nehézkes a könyv kezelése éppen nagy terjedelme és súlya miatt. A szótár két kötetbe kötése még bonyolultabbá tenné a szókeresést. Külön kell szólnom az illusztráló táblákról. A 45 színes tábla főleg anatómiai és kórtani fogalmakat mutat be képeikben. Ezek oly jól vannak összeválogatva, hogy szinte atlaszokat helyettesítenek. Reánk fogorvosokra vonatkozik a 21. és 22. tábla. Ezeken a fogzás, fogváltás időrendi sorrendje van feltüntetve Schour és Massier nyomán. A szavaknak nemcsak az értelme van megmagyarázva, hanem a görög vagy latin származású szótő is. Ez nagyon megkönnyíti a. fogalom megértését és más fogalomhoz kötését. Szerepel a szövegben legnagyobb kutatóinknak, orvosainknak,' tudósainknak neve is, egész rövid életrajzzal és munkásságuk kiemelkedő részletének rövid ismertetése is. Sajnos a fogászat nagyjaivai mostohán bánt a szerkesztőség, mert nagyjaink közül elsősorban az angol-amerikaiakat sorolja fel és például még Arkövy neve sem szerepel köztük. Viszont érdekes, hogy a magyar szerzők nevét milyen pontosan írják, még' a keresztnevet is, pl. Lenhossék Mihályt helyesen Mihálynak nevezik. Megemlíti a magyarok közül Krompechert is, Korányi neve azonban nem szerepel a szó
