Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1957-03-01 / 3-4. szám
KÖNYVISMERTETÉS 119 KÖNYVISMERTETÉS A. M. Schwarz: Wie der angehende Kieferorthopäde Gesicht und Schädel verstehen lernt, (mit Untersuchungsblatt, kephalometrischen Diagramm und Dreieck). Urban & Schwarzenberg, Wien—Innsbruck, 1955. 80 Seiten, 45 Abbildungen, S. 54. — Miként nyerhet a fogszabálydzó tiszta képet az arc és a koponya felépítéséről (vizsgálati sémával, kephalometrikus diagrammal és háromszöggel). A könyvecske címlapján Einstein következő mondása olvasható: „Es gibt eine Leidenschaft für das Verstehen, wie es eine Leidenschaft für Musik gibt. Ohne sie gäbe es keine Mathematik und keine Naturwissenschaft.“ (Van szenvedély a dolgok megismerésére, miként van szenvedély a zene iránt. E nélkül sem matematika, sem természettudomány nem létezne“). Joggal elmondhatjuk, hogy szerzőt ezen monográfiájának megírásában a teleröntgen segítségével az emberi arc és koponya megismerésének szenvedélye vezette. Bevezetőben a profil fényképek kiértékelését ismerteti. Megkülönböztet egyenesen előre és egyenesen hátra, valamint ferdén előre és ferdén hátra álló arcokat. Az egyenesen előre- ill. hátraálló arc ugyan eltér a középértéktől, azonban nem jár kifejezett kozmetikai hátránnyal. Példaként említi Greta Garbo hírneves filmszínésznő egyenesen előreálló arcvonásait. Zavarólag a ferdén előre- vagy hátraálló arcok hatnak. A teleröntgen felvételek kiértékelését három szakaszban végzi: I. A fogazat kraniometrikus helyzetének meghatározása, függetlenül á fogazati anomáliától. II. Az arcfényképek révén nyert lelet felülbírálása. III. A fogazat gnathometrikus kiértékelése, tekintet nélkül a koponyában elfoglalt térbeli helyzetére. Szerző a felső állcsont kraniometrikus helyzetének meghatározására két szöget vesz fel. Az egyik á sella-nasion és a spina sík (a spina nasalis anterioron és posterioron át fektetett transzverzális sík) által bezárt ún. inklinációs szög. A másik a sella-nasion és a nasion-subspinale („A“ pont Downs szerint) síkok által bezárt ún. facialis szög. Az előbbi átlagértéke 8°, az utóbbié 81°. A maxilla retro- vagy anteinklinációban lehet, aszerint hogy az inklinációs szög a normálisnál nagyobb vagy kisebb. A facialis szög változása a maxilla retro- vagy antepoziciójára vall, aszerint, hogy a szög kisebb vagy nagyobb. A teleröntgen segítségével a fényképfelvételek révén nyert leletet ellenőrizni és felülbírálni lehet, mert a teleröntgen megmutatja a fogazat koponyába való beépítettségének sajátosságait. Szerző gnathometrikus kiértékelés alatt a maxilla és a mandibula alapsíkjai közti terület jellemző sajátosságainak meghatározását érti. Számos átlagértéket sorol fel. A teleröntgen felvétel lényegbevágó felvilágosításokat nyújt. A kezdőt talán elriasztja a mérések sokasága, de enélkül az eset teljes kiértékelése lehetetlen. Végül felsorolja azt a három esetet, amikor a teleröntgen elengedhetetlen: 1. A fogak és az apicalis bázis részaránytalanságának gyanújánál. 2. Orthodontiai célból végzendő extractiók pontosabb indikációjának felállításánál. 3. Az arcvonásokat súlyosan torzító anomáliáknál, hogy a fogazatnak a koponyába való beépítettségét valamint a lágyrészekhez való viszonyát tisztázzuk. Rehák Rudolf dr Guido Fischer: Die örtliche Betäubung in der Zahnheilkunde. (A helyi érzéstelenítés a foggyógyászatban). Tizedik kiadás. Johann Ambrosium Barth Verlag, Leipzig 1955 G. Fischer világszerte ismert könyvének első kiadása 1911-ben jelent meg. A könyv nagy sikerére igen jellemző, hogy ugyanabban az évben második kiadás vált szükségessé. A harmadik kiadás az első világháború kezdetén hagyta el a sajtót. Morelli a harctéren tanulmányozta és alkalmazta az elsők között Fischer könyve alapján a lingularis érzéstelenítést. A teljesen átdolgozott és kibővített negyedik kiadás az első világháború után 192Ó-ban került a könyvpiacra. A könyv újabb kiadásai 1924-ben, 1926-ban, 1929-ben, 1933-ban. A németországi események megakadályozták Fischer professzort újabb kiadás sajtó alá rendezésében; a második világháború alatt a klisék, ábrák elpusztultak, a már nyugalomba vonult szerző nagy fáradsággal, de töretlen akarattal 1951-ben az eddiginél is szebb terjedelemben jelentette meg a kilencedik kiadást, amelyet annakidején ismertettünk is.