Fogorvosi szemle, 1956 (49. évfolyam, 1-10. szám)

1956-03-01 / 3. szám

MAGASABB FLUOR TARTALMÚ IVÖVlZ

79

Külön vannak feltüntetve a zománcfoltosok és a foltnélküliek adatai. Szuvasodási indexeik és szúmentességük foka viszonyítva van az egyes csoportok összes számához, melyeket az alsó sorban tüntettünk fel.

A tiszaluci dentálfluorozis és a kutak F-tartalmának feltérképezése amellett szól, hogy a zománcfoltok előfordulása szorosan követi az ivóvíz F-concentrációját. A barnás foltos zománcot mutató gyermekek 2—3 mg/1 F-töménységű vizű kutak közelében laknak. Az opákos foltot mutató gyermekek ellenben faluszerte mindenütt megtalálhatók. Csupán néhány olyan esetről tudunk, ahol azonos kút használata mellett az egyik gyermek fogain zománcfoltot láthattunk, a másikén nem. Ennek oka az egyéni érzékenység különbözősége. E mellett a belső elválasztású mirigyrendszer és az idegrendszer szerepét hangsúlyozzák (H. J. Schmidt).

Az ivóvizek F-tartalmán kívül a Ca-ot és a Mg-ot is meghatároztuk. Kitűnt, hogy a vizek összkeménysége aránylag nagy (k. é. 26 német fok), s így a szervezet már az ivóvízzel számottevő Ca- és Mg-sóhoz juthat. A Ca

és Mg mennyiségének összehasonlításából kiviláglott, hogy a legtöbb tiszaluci ivóvízben a Mg mennyisége meghaladja, sőt nem ritkán kétszerese a Ca-énak (VII. táblázat). Az ivóvizek magas Mgtartalma valószínűleg szintén hozzájárul a fluor caries-csökkentő hatásához.

Az a tény, hogy a kisebb F-tartalmú közkutakat csak 1935-ben fúrták, tehát a felnőttek gyermekkorukban nagyobb F-tartalmú vizet ittak, mint a mostani gyermekek, szükségessé teszi a felnőtt lakosság átvizsgálását is. Ez irányban vizsgálataink kiterjesztését tervezzük.

A tiszaluci gyermekeken tapasztalt dentálfluorozis és a tiszaluci kútvizek vegyelemzése arra mutat, hogy huzamos fogyasztás esetén némely kútnak a vize káros a szervezetre.

VII. táblázat

A vizsgált vizek F, Mg és Ca viszonylagos mennyisége

A kút jelzése

F

: Mg

Ca

Mg/Ca

1.

i

29

30

1,0

2.

i

33

12

2,6

3.

i

70

85

0,8

4.

i

70

65

1Д

5.

i

200

145

1,4

о.

i

327

620

0,5

7.

i

94

61

1,6

8.

i

19

7

2,6

9.

i

200

176

1,1

10.

i

68

62

1,1

11.

i

63

44

1,5

12.

i

29

12

2,5

13.

i

73

54

1,4

14.

i

52

26

2,0

összefoglalás

A tiszaluci általános iskolások fogazatát a 12—15 éves korban 78%-ban szúmentesnek, a caries-intenzitást az eddig meghatározottak közt hazánkban a legkisebbnek találtuk. Dentál-fluorozist a gyermekek 56%-a mutat, köztük többen harmadfokú formát is. Az ivóvizek F-tartalma 484 és 3420 -у/l között ingadozik ; átlagosan (14 kútban) 1500 -y/1.

Irodalom

1. Straub: Orvosi Hetilap, 1940. 11. sz. — 2. Adler—Straub: Fogorvosi Szemle, 1950. 1—2. sz. — 3. Adler—Straub—Sárkány: Fogorvosi Szemle, 1950, 3., 4., 7. sz. —- 4. Adler—Straub—Tóth : Fogorvosi Szemle, 1950. 5-—6. sz. — 5. Straub— Berencsi: Népegészségügy, 1952. 11. sz. — 6. H. J. Schmidt: Zahnärztliche Rundschau, 1955. 8. és 9. sz.