Fogorvosi szemle, 1956 (49. évfolyam, 1-10. szám)
1956-02-01 / 2. szám
44 HUSZÁR GYÖRGY DR. a rendelkezésére álló változó összetételű és minőségű polírozó massza miatt. A fényezés kivitelekor bizonyos munkaszakaszokat különböztethetünk meg. Ezek csoportosítása nem egységes, általában simításról, előpolirozásról és készrefényezésről beszélünk. Az alábbiakban néhány irodalmi adatot közlök a polirozás kiviteléről: Loebioh a nemes fémek fényezését következő szakaszokra osztja: 1. smirglizés ; feladata a nvers fogművön lévő különböző mélységű és irányú karcolatok eltüntetése. E célra ,,1 F“ jelzésű smirglipapírt használ. Az eredmény egvséges mélységű hosszanti karcolat. A mirglizést a visszamaradó szemcsék gondos eltávolítása, lefúvása követi. 2. Előpolírozás eltávolítja a smirglizés nyomait. Kivitele a Degussa cég ún. sárgamasszájával, 80 mm átmérőjű borzkefével, 3000 percenkénti fordulatszámú motorral történik mérséklet nvomással. 3. Tisztítás célja a polírozó massza részecskéinek és zsírtartalmának gondos eltávolítása meleg, szappanos vízzel. 4. Készrefényezés krómoxid tartalmú zöldmasszával történik, lenvászon koronggal, nyomás alatt. Spreng az arany fénvezésének következő munkafázisait írja le : 1. Csiszolás kárborundum kővel vagv üvegpapírral. 2. Előpolírozás gumipolírozóval, tripolifölddel vagv horzsakővel. 3. Készrefényezés filckorong segítségével vagv puha kefével, sárga vagv vörös ötvözitek esetén polírvörössel, világossárgás vagy szürke ötvözetek pedig zöld vagv fehér masszával fényez. A Dentaurum cég a krómkobaltmolibden összetételű Remanit GH jelzésű (vitalliumszerű) ötvözetének polírozását a következő módon ajánlja végezni : 1. előkészítéshez gumipolírozó korongokat és csúcsokat használ, 2. előpolírozáshoz fehérpasztát és kemény kefét, 3. a készrefénvezéshez kékpasztát puha kefével vagy rongykorongon. A Budapesti Fogászati Klinika laboratóriumának módszerei a rozsdamentes acél polirozásakor alkalmazkodnak a forgalomban levő polírozó maszszákhoz : csiszoló kővel és különböző finomságú smirglipapírral történő fokozatos előkészítés után az előpolirozást fekete borzkefével végzik. Ezt követőleg fehér kecskeszőr kefével, majd végül Boff-kefével fényeznek, polírozómasszaként a Bányagyutacs gyár által készített rózsaszínű masszát használnak. A polirozógép fordulatszáma kb. percenként 5000. A közelmúltban az előpolirozást barna, a készrefényezési zöldmasszával végezték. A módszerváltoztatás oka részint a barnamassza gyártásának időleges szünetelése, részint az volt, hogy rózsaszínű massza a készrefényezéskor jobb eredményt adott, mint a jelenleg forgalomban levő zöldmassza. Az utóbbi időben jó eredményt kaptunk a fehér masszával és pamutkefével végzett készrefényezéstől. A fogmúvek fényezettségének vizsgálata A fényezettség fokának exakt, fizikális módszerekkel meghatározható mértéke nincs. A gyakorlatban a fogművek fényességének megállapítása két módon történhet : az egyik a felületi simaság mikroszkópos vizsgálata, a másik a tükrözőképesség meghatározása. 1. A felületi simaság meghatározására, jó módszer a mikroszkópos vizsgálat. A mikroszkópos kép mikrofotogrammon lerögzíthető és ez összehasonlítható a megmunkálás későbbi szakaszaival. A különböző fényezőszerek, eszközök és motorok hatásfoka így ellenőrizhető. A simaság (fényezettség) fokmérője az érdességi mélység. Ezalatt az a távolság értendő, amely a legmélyebb rovátka alján húzható ún. alapvonal, s a legkiemelkedőbb pontokon át húzható ún. borítóvonal között van. Ha az érdességi mélység 50—200 mikron, akkor még szabad szemmel is látható. Ha még legalább 0,05 mikron, akkor mikroszkóppal ellenőrizhető, ha ennél is kisebb, akkor csak elektronmikroszkóppal becsülhető. A fémfelszín megmunkálása következtében támadó barázdák, rovátkák szabályos és szabálytalan elrendeződésük lehetnek, így pl. párhuzamos, egymást keresztező, köralakú, spirális. A felületi
