Fogorvosi szemle, 1956 (49. évfolyam, 1-10. szám)
1956-02-01 / 2. szám
40 HUSZÁR GYÖRGY DR. Számos elmélet így a felületi zománcképződés hypothesise, a polarizációs elmélet, a translatios-hypothesis és az amorphfelület feltételezése igyekszik megmagyarázni a fényezés folyamatát. A legelfogadottabb felfogás szerint a fényezéskor kifejtett erő és keletkező hő együttes hatására a fém felületén az atomok mozgékonnyá válnak, elhagyják kristályszerkezetüket és így a fényezett felületen 1/1000 mikrónnyi vastagságban megváltozik a kristályszerkezet. A fényezést mint kis területen végbemenő olvasztást foghatjuk fel. Л fémfogmű szájállósága és fényezettsége közötti kapcsolat indokolja, hogy a polírozás technológiájával, módjaival és eszközeivel foglalkozzunk. A fényezés kivitele alapvetően különbözik aszerint, hogy az az odontotechnikában szokásos mechanikai eszközökkel történik vagy az újabban ajánlott elektrolitikus módszerrel. Mechanilcai polírozds A mechanikai csiszolás és polírozás lényege a felszín egyenetlenségeinek eltávolítása ; ennek következtében a tárgy simává, fénylővé lesz. A csiszolás az anyag felületéről újabb és újabb rétegeket távolít el, a fényezés szintén. De amíg a csiszolás célja a tárgy formálása is, addig a polírozás csak a felület simává és fényesebbé tevését célozza. A csiszolás tulajdonképpen forgácsoló megmunkálás, eltávolítja a felület kiálló részeit és előkészíti az anyagot a fényezésre. A polírozás a felület egyenetlenségei nem választja le a fémről, hanem a csiszoló korong által visszahagyott kiálló részeket benyomja a kiemelkedő részek közötti bemélyedésekbe. (1. sz. ábra.) A csiszolás és fényezés között lassú, mennyiségi és minőségi átmenet van. 1. ábra. A csiszolás és polírozás művelete. Az odontotechnikában a mechanikai fényezés eszközét : 1. a fényező (csiszoló, polírozó) motor, 2. a motorra szerelt fényező kefe vagy korong és 3. a polírozó szer. 1. Polírozó motor. Az odontotechnikában a polírozást kizárólag gépi eszközökkel, motorral végzik. A motor forgási sebessége nem közömbös a fényezési műveletre. Forgási sebességet kifejezhetjük a kerületi sebességgel, azaz, hogy egy másodperc alatt hány métert fut a gép. A különböző ötvözetek polírozásához az alábbi kerületi sebességeket ajánlják (Simon Németh) :
