Fogorvosi szemle, 1956 (49. évfolyam, 1-10. szám)

1956-10-01 / 10. szám

314

LELKES KORNÉL DR.

Budapesti Orvostudományi Egyetem Stomatológiai Klinikájának (Igazgató: Balogh Károly dr. egyetemi tanár, az orvostudományok doktora) közleménye

Аж ivóvízben levő leptothrixek előfordulása a earieses dentinben

írta : L E L К ES KŐÉNÉL ilr.

A caries etológiájának és prophylaxisának tisztázásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni a szájban levő mikroorganizmusokat. A szájban előforduló mikroorganizmusokkal végzett vizsgálatok és kísérletek száma a caries mikróbás etiológiájának tisztázására rendkívül nagy. A kísérletek közül meggyőző Giws-nek (1) az a vizsgálatsorozata, mellyel bebizonyította, hogy bizonyos mikroorganizmusok — csaknem kizárólag a leptothrixek - a dentint, mint tápanyagot képesek felhasználni. Legújabban Bass (2) a nyitott cavitások 76%-ában kimutatta a leptothrix racemosa-t, a cavitás oldalához tapadva, dentinbe nyomulva. Régebben Barnett és Scherp (3) azt tapasztalták, hogy előrehaladt szuvasodás állományában anaerob fonalszerű mikroorganizmusokat rendszeresen lehetett találni, melyek első tenyészetben nem alkottak elkülönített kolóniákat és tulajdonságaik az actinomycesekhez álltak közel. Ezek a fonalbaktériumok az elmésztelenített fogállományon sötétbarna pigmentet termeltek.

A gangrénás fogak dentinjének rétegvizsgálatánál azt tapasztaltuk (4), hogy a gyökércsatornában levő mikroorganizmusok közül a leptothrixek nyomultak legmélyebben a dentinbe. Újabb vizsgálataink szerint, ha a nyitott kavitások legmélyebb rétegét a vastartalmú agarba oltjuk, melynek összetétele 100 ml sterilizált csapvíz és 40 ml Wilson agar, háromféle fonalas mikroorganizmus növekedését tapasztaljuk a táptalaj mélyebb rétegében. Ezek közül kettő olyan fonalas formát mutatott, mely nem ágazott el. Az elsőnél a fonalak átmérője nagyobb, kolóniái pedig makroskóposan gyökérszerű nyúlványokat bocsátottak a táptalajba és a képződött FeS-től feketeszínűek voltak (1. ábra). A másodiknál a fonalak átmérője kicsiny, festődése egyenetlen és különálló coccusszerú képletek is észlelhetők, a kolóniák makroskóposan kerekek, szürkés-fehér színűek (2. ábra). A harmadik fajta mikroorganizmus rajokba rendeződött, inkább vaskos pálcikasorokat alkotott, makroskóposan a kolóniák szürkésfehér színűek, kerekek (3. ábra). Mindahárom mikroorganizmus gram-positiv.

Leoltást végeztünk olyan táptalajba, melyben 0,5 g vasreszelék volt 1000 ml sterilizált csapvízben és amely 1 g ammoniumsulfátot, 0,05 g magnesiumsulftátot, 0,1 g káliumfosfátot és 0,02 g kalciumnitrátot tartalmazott. Ebben a tenyészetben a bekövetkező ferrocarbonát-képződés miatt a vasreszelék felszínén szemcsék képződtek és barnásvörös bolyhok fejlődtek, melyekben kétfajta fonalas szerkezetű mikroorganizmust észleltünk. Az egyik többségében pálcikákból állt és barnásvörös fénytörő tokkal volt körülvéve (4. ábra). A másik inkább fonalas alakot mutatott, az előzőnél vastagabb és festődése nem volt egyenletes (5. ábra). Ezek a mikroorganizmusok is grampositivek voltak. Sartory és Meyer (5) hasonló táptalajon tenyésztett leptothrix ochracea Kutzinget és gallionella ferruginea Ehrenberg-et. Majd pedig tenyésztést végeztem olyan táptalajokon, melyekben a vasat defibrinált humánvérrel, illetőleg magnéziumcarbonáttal helyettesítettem. így a Wilson agart úgy módosítottam, hogy 100 ml sterilizált csapvízre 40 ml agärt vettem, melyben 10 ml 20%-os natriumsulfit, 5 ml 20%-os szőlőcukoroldat és 3 ml