Fogorvosi szemle, 1956 (49. évfolyam, 1-10. szám)
1956-04-01 / 4. szám
LAPSZEMLE 123 demei a közleménynek. A második cikk Dóczy János és Hollósy Ede „A fogeltávolítás után fellépő fogmeder-gyulladás kórisméje és kezelése“ címmel nagy beteganyagon szerzett tapasztalataikról számol be. Szabó Hanna a gyermekfogászatban alkalmazott, érzéstelenítő eljárásokról ír. A jó kritikával megírt közlemény külön érdeme az irodalom felsorolása. Ügy gondolom, hogy nagy előnyére válna a jegyzet következő füzeteinek, ha ilyen irodalmi felsorolás útmutatást adina az olvasónak arra ds hogy a cikk tárgyam vonatkozó jó közleményeket hol találhat. Talán még attól is el lehetne tekinteni, hogy csak a közleményben tárgyalt irodalmi adatokat sorolja fel. hanem fel nem dolgozott irodalmi utalást is nyújtson. Kende János a lenyomatvétal. módszeredről értekezik fémkoronák és kozmetikus koronák készítéséhez és igen sok gyakorlati útmutatást nyújt az állami betegellátásban dolgozó fogorvosoknak munkájuk színvonalasabbá tételéihez. Kertész Jenő cikke igen jól oldja meg azt a nehéz kérdést, hogy a helyreállító protetika óriási anyagát rövid cikk keretében ismertesse. Popper Ernő a dysgnathiák kezelésével, illetve protetdkai javításával foglalkozik. örvendetes, hogy a füzet habár korlátolt számban, bárki számára hozzáférhető, illetve megvásárolható a Központi Stomatalógiai Intézetben. Varga István dr. LAPSZEMLE K. Häupl: Die kieferorthopädische Gewebeumbau bei Behandlung des dysgnathen Frontzahnüberbisses mit dem Aktivator. (Állcsontorthopediai szövetátültetés a rendellenes frontfogtúlharapás kezelésénél aktivatorral.) D. Z. Zeitschrift, 1954. okt. 15. 20. Heft. 1158. oldal. A rendellenes frontfogtúlharapás, mélyharapás megszüntetésére az állcsontűrtihopediában akitávatort használnak. Ennek harapást emelő sáncán lévő rovátkába illeszkednek az alsó frontfogak, mialatt az oldalfogak ebben a mandibula állásban 4—6 mm-t tátonganak. Ezáltal meg van adva az oldalfogaknak az a lehetőség, hogy tovább törjenek! elő a rágósík irányába. Ez megfelel a fogak vertikális alkalmazkodó vándorlásának, amely azonban hiányzó antagonisiták dacára sem lép fel minden esetben. A fogak vertikális vándorlása mellett még egy másak lehetőség is adva van, hogy szövetátültetés útján szüntessük meg a rendellenes froratfogtúlharapást. Ez az állcsontízület területén következik be és a mandibula alakváltozásához vezet és a mandibula test süllyedését vonja maga után. Ez a süllyedés a molárisok területétől a metszőfogak felé fokozódik és a középső metszők területén éri гей legnagyobb kiterjedését. Häupl szerint az átépülés, a fejecsnyak területén van. Ennek bizonyítására esetet említ, amikor három éjjel alatt következett be a nyitott harapás képe, a horizontális ág süllyedése folytán. Az ilyen gyors elváltozás amellett szól1, hogy az átépülés olyan csontterületen lépett fel, amelyen ez aránylag gyorsan lefolyhat. Csak gracilisan megépített csontterffletről lehet szó s minit ilyen, első sorban a fejecs nyaka jöhet számításba. Az étépülés kisfokú. A nagy távolság, amely az átépülés helye és a metszőfogak között fennáll, okozza, hogy relative erős mértékben fejeződik ki. Emellett azonban még csekély fokú vertikális vándorlás is bekövetkezik, amit bizonyít, hogy az antagonista kontaktus nagyrészt meg van tartva. Sok esetben évekig eltarthat, míg a rendelienessséget megszüntetjük, más esetben igein gyorsan felilép, sőt nyílt harapáshoz is vezethet. Ennek magyarázata, hogy a szövetátültetés különböző csontterületeken folyik le. Ha főleg az ízület táján, ügy igen gyorsan vezet eredményhez. A szövetétépülést az állcsontfztilet területén, mely okklusiós zavarok megszüntetéséhez, illetőleg nyílt harapás keletkezéséhez vezet, Häupl fokozott izomingerekre vezeti vissza, melyek úgy keletkeznek, hogy a mandibula az aktivator útján, megváltozott állást vett fel s az így megnyújrtotrt egyes izomcsoportok működése fokozódott. György Izabella dr. Tasnádi Kubaeska r András : Untersuchungen an pathologisch veränderten Knochenresten verschiedener Wirbeltiere aus der Höhle von Istállóskő. (Vizsgálatok az istállóskői barlangban talált különböző emlősállatok kóros csontmaradványain.) Acta Archeologica. 1955. 5, 193.
