Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-12-01 / 12. szám
1955. december hó 5051 В 12. szám FOGORVOSI SZEMLE SZERKESZTETTÜK: 1908-1924 KiiUMÖCZI ZOLTÍH dr., 1924-1921 Prof. llOltHI.M GESZT,ÍV A Központi Stomatológiai Intézet (Igazgató: Kende János dr.) közleménye Szöveti terápiával szerzett tapasztalatok, különös tekintettel habituális afták kezelésére Ebben az évben ünnepelték világszerte V. P. Filatov, akadémikus, az odesszai szemészeti kutatóintézet ma is aktív vezetője nyolcvanadik születésnapját. Filatovot két orvostudományi felfedezése tette világhírűvé : a hengerlebeny bevezetése (1914) és a szaruhártyaátültetés új módja (1913), valamint az abból kifejlesztett „szöveti terápia“ (1933). Utóbbinak az a lényege, hogy bizonyos betegségek esetében emberi, állati vagy növényi szövetnek a beteg egyén szervezetébe történő beültetése a betegség gyógyulását eredményezi vagy legalábbis elősegíti. A szöveti terápia hatásmechanizmusát maga Filatov így magyarázza : „Minden emberi vagy állati szövet, amelyet a szervezetből kiiktattak, s kedvezőtlen de nem pusztító feltételek között tartottak, életvegytanilag átalakul és olyan különleges anyagokat — biogen stimulátorokat — termel, amelyek elősegítik a szövet életbenmaradását a kedvezőtlen körülmények között is. Ha ezeket az anyagokat bejuttatják egy beteg szervezetbe, serkentik utóbbi életfolyamatait és ezáltal elősegítik a gyógyulást“ (Filatov: Vozvrascsenie zrenija, A vakság gyógyítása, Művelt Nép kiad., 1951, ford.: dr. Kovács György). Szöveti terápiát alkalmaztak és alkalmaznak asztma, gyomor- és nyombélfekély, szaruhártya- és más szembetegségek, artropatiák, perifériás ideggyulladások, endarteritis oblitterans, legkülönfélébb bőrbajok és sok más betegség esetében. A beültetésre kerülő szövetdarabot — amely néhány négyzetcm-nyi és lehet bőr, szaruhártya, lép, idegszövet, here, hashártya, aloevagy agavelevél stb. — eleinte „sebészi“ módon vitték a beteg szervezetébe. A beteg bőrének érzéstelenített részén (pl. a mellkas oldalfalán) 2,5 cm kiterjedésű metszést ejtenek, melynek mélysége a bőralatti kötőszövetbe terjed ; az így előidézett tasakba, amely laposan vezetett szikével kitágítható és mélyíthető, helyezik a transplantatumot, s a tasakot varrattal zárják. A beültetés másik, ma elterjedtebb módjáról később lesz szó. Magyarországon hamarosan a felszabadulás után Oravecz kísérletezett szöveti terápiával a pécsi sztomatológiai klinikán parodontosis eseteiben. Intézetünkben 1951. óta alkalmazzuk a szöveti terápiát a száj üreg bizonyos betegségei (parodontosis különböző alakjai, erythema exs. multiforme, habi-FELELÖS SZERKESZTŐ: VARGA ISTVÁN dr. EREDETI KÖZLEMÉNYEK Irta: KOVÁCS GYÖRGY dr.
