Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-03-01 / 3. szám
90 A SZAKCSOPORT HÍREI kérdéséről szól. Sugár László dr.: Szántó dr.-nak válaszolja, hogy örvendetes módon nagy az érdeklődés a fogorvosi pálya iránt. Inkább az a baj, bogy nem tudnak helyet biztosítani a hallgatóknak. Kende János dr. ismerteti az új egészségügyiminisztériumi rendeletet, amely szerint a továbbképzés 3 évenként ismétlődve mindenkire kötelező. Bruszt Pál dr. hiányolja, hogy a továbbképzés ígért gyakorlati formája Baján nem valósult meg. Oravecz Pál prof. a továbbképző tanfolyamok hibája, hogy vizsgázott fogászok és fogorvosok egyaránt résztvesznek azokban, úgy hogy a tanfolyam színvonalát az előbbiek érdekében le kell szállítani. Gyarmati István dr.: A rendelőintézeti főorvosokat be kell vonni az aktív továbbképzésbe is. Hattyasy Dezső prof.: Megyei stomatológus főorvosokat is fel fog kérni egves továbbképző előadások tartására. Ritlop Béla dr.: Bajára azért nem került továbbképző kartárs, mert nem kértek. A jövő évi vidéki továbbképzésről még nem csinálhatott tervezetet, mert nem tudja, hogy milyen költségvetéssel dolgozhatik. Szántó György dr.: A továbbképző intézet programmját alaposabban meg kellett volna vitatni az érdekeltekkel. Kovács György dr. főtitkár kéri, hogy a továbbképző intézet tevékenységét, programját ne keverjük össze a szakcsoport továbbképző programjával. Utóbbinak tartalmát a következőkben látja: 1. A szakcsoport előadókat ad az állami továbbképzés céljaira. 2. Gyakorlati előadókat és demonstrátorokat ad olyan helyekre, ahová az állami továbbképzés nem tud eljutni. 3. Esetleg olyan témákat ad elő, amelyek nem kerültek be az állami továbbképzés programjába. (A vezetőségi ülés a szakcsoport vidéki továbbképzésének ezt az elvi programját jóváhagyja.) Varga István dr. indítványozza, hogy a debreceni klinika 15 éves fennállása alkalmából a Szemle ünnepi számot adjon ki. (A vezetőség hozzájárul.) Elismeri, hogy a Szemlének több gyakorlati cikket kellene hoznia, de sajnos nem kap ilyen tartalmú kéziratokat. Külföldi folyóirat referátum azért nincsen a Szemlében, mert nem kap külföldi cserepéldányokat. Örömmel lát mindenkit a Szemle szerkesztőbizottságában, akit ez a munka érdekel és hajlandó is dolgozni. Szántó György dr. köszöni, hogy Varga válaszolt arra a bírálatra, amelyet a taggvűlésen a Szemléről mondott. Csupán a kartársak véleményének adott kifejezést, akik érdekesebb anyagot szeretnének a Szemlében olvasni. Kovács György dr. a Szemle szerkesztőségének fel kellene kérnie egyes kartársakat gyakorlati tartalmú cikkek írására. A szerzőknek röviden, tömören kellene írniuk. Adler Péter dr.: A Szemle terjedelmét emelni kellene. Bruszt Pál dr.: A Szemle közöljön összefoglaló referátumokat is. Kovács György dr. a Szakszervezet felhívását ismerteti, amely szerint a Szakcsoport záros határidőn belül dolgozzon ki bérfejlesztési programot a következő évekre (A Vezetőség a bérfejlesztési tárgyalásokra a következőket delegálja : dr. Kende János, dr. Kovács György, dr. Ráthonyi Lajos. A Szerkesztőség megjegyzése : a bérfejlesztéssel kapcsolatban a Szakcsoport vezetősége 1955. január 3-án rendkívüli ülést tartott, majd az általa kiküldött bizottság részletesen kidolgozta a bérfejlesztési tervet. A Bizottság tagjai voltak : dr. Balogh Károly, dr. Dancziger László, dr. Kende János, dr. Kovács György, dr. Varga István.) Ezután a főtitkár bejelenti, hogy bár a Szakcsoportnak nincsen fegyelmi bizottsága, mégis •— a Szakszervezet központjával egyetértésben — a Vezetőség bizonyos kirívó visszaéléseket megtárgyal és azokról határozatokat hoz. Az első ilyen ügyet a pestmegyei hatósági orvosok hozták tudomásunkra. Az egyik községben egy vizsgázott fogász szaktárs a betegek megtévesztésére alkalmas ízléstelen tartalmú levelezőlap terjesztésével igyekszik betegeket szerezni. Dr. Szántó György, dr. Kertész Jenő és dr. Gerő Imre hozzászólásai után a vezetőségi ülésre megidézett szaktárs szólalt fel ; elismerte, hogy súlyos hibát követett el és ünnepélyes ígéretet tett, hogy hasonló visszaélést nem fog többé elkövetni. A vezetőség elítéli eddigi eljárását, de ígéretében bízva további lépést nem óhajt tenni. A második ügyet dr. Kende János referálja. Egy rendelőintézeti szakorvos egy biztosított betegnek, főorvosa indikációja ellenére, borító koronákat csináltatott, majd utóbbiakat hazavitte és azokat a beteget súlyosan károsító hídpótlás pillérkoronáinak használta fel. Miután a visszaélés kiderült, intézeti fegyelmi eljárás indult ellene, melynek eredményeként a betegnek visszafizette a honoráriumot, őt pedig azonnali elbocsátásra ítélték. — A beidézett szakorvos a vezetőségi ülésen nem jelent meg. — A vezetőség dr. Szántó György, dr. Oravecz Pál, dr. Kertész Jenő és dr. Ráthonyi Lajos felszólalása után а lelkiismeretlen eljárást súlyosan elítéli.
