Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-03-01 / 3. szám
86 KÖNYVISMERTETÉS KÖNYVISMERTETÉS Szovjet Orvostudományi Referáló Szemle. Sztomatologia 2. szám O. D. K. kiadása, 1954. okt. Terjedelem 83 oldal, ára 5,— Ft. A füzet igen jó fordításban és áttekinthető beosztásban ismerteti a moszkvai Sztomatologija újabb számainak cikkeit. A bonctani és élettani cikkek a pavlovi szemlélet alapján főleg idegrendszerifogászati összefüggésekkel foglalkoznak. Ez elhanyagolt területe volt a sztomatológiának, pedig úgy tűnik, hogy kutatásuk sok elméleti és gyakorlati eredményre fog vezetni. A káriesz és amfodontozis kutatás egy csoportban szerepel. Itt igen érdekes Minh— Ivanov—Leitman megállapítása, hogy a munkakörülmények javítása még édesipari dolgozók fogszuintenzitását is csökkenteni tudja. A szájnyálkahártyabetegségeknek a szervezetre gyakorolt hatását állapítja meg Volunszkij, mikor kimutatja, hogy ezek a májfunkció zavarát okozhatják. Külön dento-alveoláris és külön plasztikai arcsebészeti rész is van a füzetben. Ez utóbbi olyan műtéti megoldásokkal is foglalkozik, amik nálunk kívül esnek a szájsebészeti munkakörön, de a Szovjetunióban ez is szájsebészeti feladat. A közleményekből kitűnik, hogy a plasztikához igen nagy területen használnak fel műanyagokat. Ez felveti a kérdést, hogy nem volna-e már itt az ideje nálunk is megvalósítani a régen tervbevett orvosi műanyagkutató intézményt. A cikkeket Kovács György dr. fordította és az ő tollát dicséri, hogy olvasás közben sehol nem érződik, hogy az eredeti közlemény nem magyarul íródott. Az ODK ezt a kiadványát is haszonnal forgathatja minden fogorvos. Varga István dr. Krukit Valter: Karies pri starih slovanih. (Caries az ószlávoknál.) Academia Scientiarum et Artium Slovenica. Ljubljana. 1954. 104 old. Szerző a IX.—XI. századból származó 187 szláv etnikumú koponya fogazatának adatait írja le. A koponyák lelőhelyei Bled, Ptuj (Pettau) és Turnise. A leletek mind a második világháború utáni ásatásból erednek. A bledi és ptuji koponyák caries adatai eltérőek. Míg a bledi anyagon a caries-gyakoriság 10,5%, addig a ptujin csak 4,06%. E különbség okának kutatását a szerző fontosnak tartja, mert a két lelőhely nem nagy távolságra van egymástól, a leletek ideje pedig közel egyező és etnikailag is azonos, vagy legalább közel rokonnépek maradványai a vizsgált koponyák. Kruíiö szerint az életviszonyok közötti jelentős különbség az oka az eltérő caries számnak. Bled már az Alpok vidékén van, míg Ptuj a pannoniai síkon, és ez befolyásolta az életviszonyokat. Az alacsonyabb caries számot felmutató ptuji fogazatokon a szuvasodás a frontfogakon csak a nyakon, a bledi koponyákon már approximalisan is fellelhető. A nem nagyszámú lelet fogazatát a szerző igen részletesen és pontosan írja le és sok nagyméretű fényképet közöl. Eredményeit összeveti a feldolgozott korszak más caries-kutatóinak adataival, elsősorban Euler sziléziai szláv anyagon végzett vizsgálatával. ÖsszehasonUtható az eredmény a referensek által publikált somogymegyei, kérpusztai XI. századbeli szláv falu csontmaradványain végzett vizsgálat eredményével, ahol a szuvas fogak és gyökerek száma 4,46% volt. Schranz Dénes dr.—Huszár György dr. Loebich Ottó: Wissenswertes über ziihntechnische Edelmetall-Legierungen in Frage und Antwort. (Tudnivalók a fogászati nemesfémötvözetekröl.) 1951. 48 oldal. Loebich, a német Degussa nemesfémfinomító metallografiai laboratóriumának vezetője, 234 kérdés-felelet formájában foglalja össze a fogászati nemesfém-ötvözetekre vonatkozó tudnivalókat. A könyvecske első része részletesen foglalkozik a fogászati ötvözetek javallatával. Kiemeli az 5—10%-os platina tartalmú ötvözetek előnyeit: a szövetfinomság fokozódását, a keménység és szilárdság növekedését, a megfelelő színt és a fokozott edzhetőséget. Tárgyalja az ötvözetek hőkezelését. Reá mutat a hirtelen lehűtés (megrezzentés) és lesavazás együttes alkalmazásának laboratóriumi hibaforrására. Sorra veszi a nemesfém öntési technika hibaforrásait ; hosszabban tárgyalja az öntőminta és öntőfém túlmelegítését. A szívósodás (lunker) elkerülésére a tartalékgömb (elveszett fej) alkalmazását okvetlenül szükségesnek tartja. A forrasztókkal foglalkozva rámutat arra, hogy azonos karátú legyen a forrasztandó és forrasztó fém. A nemesfémötvözetek ismertetése kapcsán jól alkalmazhatónak tartja az ún. fogászati takarékaranyat. Ezen ötvözetben csak 50—54% arany van, tehát 12—13 karátos. Eddigi tudásunk szerint 75% arany tartalomra volt szükség a fogászati aranyötvözet szájállóságához. A takarékaranyban azonban 10% palladium is van,
