Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-03-01 / 3. szám
70 LÁNG PÁL DR. mellett indul el az orrfenékről, egymással egyesülve a suttura palatina mediana elülső részén elhelyezkedő foramen palatinum anteriusba torkolik. Már Matiegka előtt Hoffmann megállapította, hogy a csatornákat gyakran osztják rekeszekre csontlemezek, melyek különböző mélységig érnek le. Hyrtl számfeletti foramenről tesz említést. Matiegka 260, Le Double 500 koponyát vizsgált meg és a 4. sz. ábrán látható variációkat találták. A variációk százalékai nagyjából megegyeznek a két szerzőnél. G. Wetzel, a fogorvosok számára írt anatómiai tankönyvében a canalis incisivus leírásánál az orrfenék vak kitüremkedését recessus nasopalatinust említi, mely néha folytatódik a ductus seu canalis nasopalatinusba és a foramen palatinum anteriusba nyílik. Megemlíti a torus nasopalatinusból kiinduló fel- és hátrafelé haladó Ruysch-féle járatot, mely időnként elágazó és mindig vakon végződik. H. Sicher ugyancsak a fogorvosok részére írt könyvében írja, hogy a canalis nasopalatinus az orrfenék és a medialis orrfal határáról kb. 12—15 mm-re a külső orrnyílástól dorsalisan indul ki egymással egyesülve a foramen palatinum anteriusba nyílik. A csatorna gyakran rekeszes, megosztott. A laterális részt nevezi Sicher, Stenson csatornának, a mediálist Scarpa csatornának. 4. kép. 5. kép 6. kép 4. kép. A Stenson és Scarpa csatornák elhelyezkedése. Le Double könyvéből. 5. kép. Baloldalon a can. nas. éles képe. 6. kép. Az orificium nasale éles képe főleg jobb oldalon. Sőt azt is írja, hogy a jobboldali Scarpa csatorna a foramen incisivus cirkumferenciájának hátsó, a bal Scarpa csatorna a foramen incisivum cirkumferenciájának elülső részébe torkollik. A canalis incisivus ereket, idegeket, a nervus nasopalatinust seu Scarpae-t tartalmazza, továbbá a ductus nasopalatinus seu organum Stensonii maradványait. Paturet szerint az orr fenékről kiinduló csatornák, ha egyesek, a másik oldalival egyesülve, Y alakot mutatnak. Ha a csatornák megosztottak, úgy a fossa incisivában több orificium látható, a médián síkban a laterális Stenson csatornák mögött egy Scarpa csatornát ír le, melyhez időnként egy accessorius, Stenson csatornák előtt elhelyezkedő csatorna társulhat. Szerinte a median síkban elhelyezkedő csatornák diploe járatok. Végül még Ennist idézem, aki azt írja, hogy a canalis nasopalatinus mindig vakon végződik, szerinte az orrnyálkahártya hámmal bélelt canalis nasopalatinusban akkor fejlődik ki ciszta, ha a canalis nasopalatinus orrfelöli nyílása elzáródik. Ennis a csatornát, melyen az erek és idegek áthaladnak, canalis palatinus anteriornak nevezi. A felsorolt adatokból látszik, hogy különböző szerzők ugyanazon elnevezést különböző képletekre alkalmazzák.
