Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)

1955-01-01 / 1. szám

A PRAEPUBERTASKORI CARIES 5 Azonban eltekintve a fejátlagtól, mely a caries-mentes maradó fogazató tanulókra is eloszlik, megállapítható, hogy az MDF fogak túlnyomó több­ségben csak az őrlőfogakon találhatók, száz-száz tanulónál : 66, 67, illetőleg 53. Megállapítható továbbá az, hogy az MDF fogak többségükben még nem halmozódnak : a gyermekek többségének csak 1—2, esetleg 3 MDF foga van 11 és 12 éves korban. Egy év múltán azonban ez már megváltozik és erősen megszaporodik 3—4, sőt 5 és ennél is több MDF fogú gyermekek száma. A nagyobb caries-hajlamot mutató egyéneknél ez a halmozódás a front­­fogakon is észlelhető, ezeknek soraiból kerülnek ki később a rágóképtelenek, ha nem kerülnek azonnal kezelésbe ; ezért ezek maradó őrlőfogainak és front­fogainak korai szanálása a legfontosabb. A korai szanálás a preapubertasban még a legkedvezőbb körülmények között lehetséges, egyszerű törléssel gyökérkezelés nélkül. A nagyőrlők adatai szerint a carieses 1. nagy őrlők szanálása is túlnyomó többségben egyszerű töméssel véglegesen ellátható, jóformán valamennyi többi őrlő- és frontfog szuvasodása is egyszerű töméssel szanálható. Mindössze néhány gyermek csekély számú 1. nagyőrlője tekinthető elvesztettnek, mely a maradó fogak 1%-át, az összes nagy őrlők mintegy 7%-át teszi ki. A szisztémás kezelésben nem részesült, vizsgált gyermekek szuvas fogai már kis részben szanálva vannak, részben a társadalombiztosítási, részben magánfogorvosi ellátásban. A szuvas fogak túlnyomó többsége azonban sürgős ellátást igényel a caries progrediálása miatt, hogy még megelőzhető legyen a fogbélkezelési eljárások alkalmazásának szükségessége. A vizsgált tanulók szuvas 1. nagyőrlő fogai egyszerű töméssel olyan arányban láthatók el : 11 éves korban 96 aránylik a 12, 12 éves korban 126 aránylik a 2, 13 éves korban 122 aránylik az 5-höz, mely felhívja a figyelmet a praepubertaskori caries nagy jelentőségére. Jellemző a barázdák nagyszámú, kezdődő, lassú progrediálású carieses állapota, a maradó fogazat túlnyomó épsége. Szemben az eddig általánosan elterjedt felfogással, mely szerint e korban, a még szisztémásán nem kezelt gyermekek­nél a maradó 1. nagyőrlő fogak túlnyomó többségét elvesztettnek kell tekin­teni, vagy legalább is olyan állapotban, mely fogbélkezelés nélkül nem sza­nálható. Figyelemre méltó, hogy a 12 éves korcsoportban az őrlőfogszuvasodás között mindössze 32 ú. n. Black II. osztályú cavitás volt található. Szegedi és hódmezővásárhelyi adataim lényegileg tökéletesen egyeznek és a belőlük levonható következtetés annak feltételezését engedi meg, hogy az eddigi iskolafogorvosi munka eredményességét lényegesen fokozni lehet. A rendelkezésre álló iskolafogorvosi keretekkel sokkal jobb eredményt lehet elérni, ha a szisztémás kezelés súlypontját a biológiai állapotnak megfelelően állapítjuk meg, ha tehát megfelelően megváltoztatjuk az eddigi szisztémás iskolafogorvosi munkamódszert. Mindezek alapján Hódmezővásárhelyen a megyei e.-ü. osztály vezetője javaslatomra 1952. évi április hó 1-től kezdődőleg újrendszerű szisztémás iskolafogászati ellátás bevezetését rendelte el. Az újrendszerű iskolafo­gászati ellátásnak az a célja, hogy a tudományos kutatások kiértékeléseit a gyakorlatban hasznosítsa, az eddiginél eredményesebben biztosítsa az iskolázást befejező gyermekek maradó szuvas fogainak ellátását. Ehhez azonban az eddigi darabbérezési rendszer megváltoztatása is szükséges volt. Az eltelt próbaidő óta már kétségtelenül megállapítható, hogy a prae­pubertaskori caries szanálása révén az ifjúság fogellátásában olyan előnyös lehetőségek merültek fel, hogy az eddigi iskolafogászati munkamód­szer felülvizsgálása és újraszervezése országos viszonylatban is szükségessé válik.

Next

/
Thumbnails
Contents