Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-02-01 / 2. szám
ACUT LEUKAEMIA 45 mat agranulocytosis, helyesebben panmyelopathia képében indult meg, a mesemchym eredetű paramyeloblastok burjánzása csak ezt a kezdeti szakot követte. Valószínű, hogy ha több eset kerülne korai észlelésre, az ilyen csontvelfíelégtelenséggel kezdődő esetekkel is gyakrabban találkoznánk. Talán hasonló értelemben értékelhető még az is, hogy négy esetünkben a vérképben hiányzott a hiatus leukaemicus. Ezekben az esetekben a vérképben az éretlen myeloblastok és a teljesen érett segmentek között átmeneti sejtek — myelocyta, jugend és stab alakok — voltak találhatók. Fenti megfigyeléseink, ha nem is tekinthetők döntő bizonyítéknak a tumoros eredet ellen, de felhívják a figyelmet, hogy az a. 1. pathogenesisében egyéb tényezők—érési faktor hiánya, primaer csontvelőelégtelenség — is szerepelhetnek. A sejttípus és a klinikai kép egybevetése alapján megállapíthatjuk Wentz és Forlcner megfigyeléseivel egyetértésben (4, 5), hogy nagyfokú ínyduzzanat leginkább a monocytoid sejttípusú csoportban mutatkozott. Nagyfokú máj- és lépduzzanattal, valamint generalizált nyirokcsomó-megnagyobbodással járó két esetünk is ugyancsak a monocytoid sejttípusú csoportba tartozott (3., 14.sz. esetek). A monocytoid típusú a. 1. tehát nemcsak a cytológiai képben, hanem klinikai megjelenésében is a többi típustól bizonyos fokban eltérő sajátosságokat mutat. A fehérvérképben talált elváltozásokkal párhuzamosan rendszerint a vörösvérsejt- és thrombocytaképzés zavara is kimutatható. A secundaer anaemia olyan súlyos is lehet, hogy ez áll a klinikai tünetek előterében. Eseteink között két ilyen fordult elő. A haematológiai diagnosztikának is megvannak a nehézségei. Több esetben fordult elő, hogy a beteg intézetünkön kívül végzett néhány napos olyan vérképpel jelentkezett, amely a már nyilván fennálló leukaemiát nem állapította meg. Ennek oka vagy az volt, hogy megelégedtek csak a fehérvérsejtszám meghatározásával és qualitativ vérképet nem is készítettek, vagy pedig az alacsony fehérvérsejtszám mellett a qualitativ vérképben a myeloblastokat nem ismerték fel. Ezért a klinikai tünetek alapján gyanús esetekben a leukaemia gyanúját a laboratóriummal előre kell közölni. Boncolásra került eseteinkben a szövettani vizsgálat a belső szervekben (máj, lép, vese, nyirokcsomók, csontvelő) myeloblast jellegű sejtekből álló infiltratiót és kiterjedt vérzéseket mutatott. Az erősen duzzzadt ínyből készült szövettani készítményeken a hámalatti kötőszövetben myeloid elemekből álló infiltratiót, szabálytalan magvú nagy polygonális sejteket és számos magoszlást találtunk. A klinikai lefolyás jellemzésére néhány eset adatait ismertetjük : 3. sz. eset: V. M., 24 éves férfi, felvétel előtt öt nappal jobboldali arcfájdalmak miatt j.a. 5. fogát extrahálták. Két nap múlva arca megdagadt, szájzár. Az extractios seb körül széteső, szürkés, necroticus lepedők. Ugvanekkor az íny a foghúzással szembeniévé fogak mellett is kifekélyesedett és lepedékes. A frontfogak körül az ínyAcut myeloid leukaemia 23 éves férfi, a frontfogak mentén az íny tetemesen duzzadt, helyenként majdnem eléri a rágóélt.
