Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-08-01 / 8. szám
1 252 KÖNYVISMERTETÉS benlévő ajakból vett lebeny magában foglalja mindazokat a szöveteket, amelyekből a normális ajak felépül (bőr, izom, nyálkahártya). A helyreállított ajakfél megőrzi mimikái működését. Az ajakpírnak nyálkahártyából való képzése jó kozmetikai eredménnyel jár. Annak következtében, hogy az ajaklebeny vérellátása az arteria circ. labii-ból jó, a lebeny táplálása áthelyezés után csak kis fokban szenved zavart. Fordította : Sárkány Tibor dr. KÖNYVISMERTETÉS H. Iskraut : Die Neuraltherapie in der Zahnheilkunde. (A neurális gyógymód a fogászatban.) Staufen kiad., Köln, 1952. 126 old. A Szovjetunió után az egész világon észlelhető, hogy egyes kutatók eltávolodnak a Virchow-féle „statikus“ sejtpatológiai szemlélettől és „dinamikus“ módon nem a sejtekben megnyilvánuló kórszövettani elváltozásokban, hanem a szervrendszerek működésének kóros eltéréseiben látják egy-egy betegség okát és lényegét. Továbbmenően a kórmechanizmust mindig olyan ingerek váltják ki, amelyek az idegrendszerre hatnak, vagy legalább is utóbbi alakítja át a kórokozó ingereket kórtünetekké. (Szerző Speranszki és Ricker kórtani elméleteire hivatkozik, bár talán elsősorban Pavlovot, továbbá Selye-t is kellene említenie.) Ebből következik, hogy a helyes terápiás beavatkozásnak is az idegrendszer útján kell célhoz érnie. A fogászathoz mindez főként a „gócbetegség“ problémáin át kapcsolódik. A neurálpatológia — ahogyan szerző értelmezi -— góchatás alatt nem, vagy nemcsak baktériumok, toxinok vagy allergének hatását érti, hanem az idegszövet olyan degenerációs elváltozásait — akár periapikálisan, akár pl. valamely extrakciós hegben — amelyek, amennyiben az idegrendszer megfelelő reaktív helyzetben van, a szervezet távoli helyein funkciós zavart kelthetnek. A gócokba esetleg utólag baktériumok is megtelepedhetnek, de jelenlétük úgyszólván irreleváns, mert a „góctörténés“ ilyenkor már régen zajlik. A könyv javarészét a Huneke-féle Impletolnak (novokain-koffeinoldat), e gócdiagnosztikumként és a „második betegség“ gyógyszereként szolgáló szernek ismertetése, s elméleti alátámasztása teszi ki. Érdekesek a Head-féle zónák szerepére és az ősi népi kínai „akupunktúra“-gyógyításra történő hivatkozások. A dokumentációs kazuisztika 20 esetet ismertet, de ezeknek egyrésze a hiányosan közölt kortörténet és elemzés miatt nem maradéktalanul meggyőző. „Az Impletol-befecskendezés technikája és javallata“ c. zárófejezetben jó gyakorlati útmutatásokat kapunk, amelyek a gyakran ködös fejtegetésekben elvesző Impletol-irodalomból sokszor hiányzanak. Kovács György dr. R. J. TH. Eisenring: Mikroskopische Untersuchung der bedeckten Mundschleimhaut (A befedett szájnyálkahártya mikroszkópi vizsgálata). Hanser Verlag kiadása, München, 1955. 74 ábrával, 4 színes táblával 104 oldalon. A protetikus feladata, hogy a szájba az élő szövetek közé úgy helyezzen el holt anyagból készült műfogsort, hogy az beleolvadjon környezetébe és működésében az élő szövettel szinte egységet alkosson. E feladatot megoldani teljes egészében szinte lehetetlen. De minél jobban ismerjük az élő szöveteket, működésüket és azokat az elváltozásokat, amiket a protézis viselése rajtuk okoz, annál inkább képesek vagyunk a hibákat elkerülni. A protézis már természeténél fogva sem lehet biológiás, de olyan anyagból kell készítenünk, és olyan alakra, hogy legalább is ne ártson a környezetének. Ez a gondolatmenet vezette Eisenringet, mikor kutatásának tárgyává tette a szájnyálkahártyának elváltozásait, melyek a protézis alatt viselés közben létrejönnek. Ö csak a legfelületesebb rétegek szövettani vizsgálatával foglalkozik és ehhez új metodikát ismertet és pedig &Wemmann-íé\e letörlő módszer módosítását (Abstrichmethode). így jut egyes többé-kevésbé elszarusodott nyálkahártya hámsejthez, melynek állapotából következtet azokra a károsodásokra, amiket az alaplemez a nyálkahártyán okoz. Regresszív folyamatokra és krónikus gyulladásos elváltozásokra a kis nyál- és nyálkamirigyek zavaraira, a preblastomatosis állapotára vél így betekintést kapni. Külön fejezetet szentel az anyagok biológiás szempontból való vizsgálatának és végeredmény
