Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-08-01 / 8. szám
KOSZICH SZ. F. 250 KÜLFÖLDI CIKK A molotovi orvosi intézet (igazgató : I. I. Koszicin prof.). Sztomatológiai fakultása (vezető : Sz. F. Koszich prof.) áttkapocs-arcsébészeti klinikájának és szájsebészeti tanszékének közleménye. Az ajakhiányok plasztikai pótlásáról* írta : S Z. F. KOSZICH prof. Az ajkak deformációja és hiányai esetén zavart szenved az ételek elfogyasztása és beszédzavarok lépnek fel. Ezenkívül az arc eltorzul, nyálfolyás mutatkozik, ennek következtében a beteg kénytelen állandóan kötést viselni, ami rendszerint gyorsan átitatódik nyállal és így a betegnek tisztátlan külsőt kölcsönöz. Az ilyen betegek emberkerülővé és zárkózottá válnak. Az ajakhiányok pótlásánál műtéti tervet kell készítenünk. A műtéti eljárás megválasztása a sérülés sajátságaitól és a defektus nagyságától függ. A műtétet akkor tartjuk sikeresnek, ha a helyreállított ajak rendelkezik a normális ajak minden összetevő elemével, bőrrel, nyálkahártyával, ajakpírral és izomzattal, melyet a n. facialis idegez be. Ezért az ilyen hiányokat a legcélszerűbb ugyanannak az ajaknak szöveteivel pótolni, vagy a másik ajakból vett nyeles lebennyel. Sz. A. Szmirnov alsóajak plasztika céljára a felső ajak oldalsó részeinek felhasználását ajánlotta az egész vastagságukon átmenő ívalakú metszéssel mobilizálva és lefelé való áthelyezés után kölcsönösen közelítve azokat. Azonban ezt a módszert használva, mi azt láttuk, hogy a szájnyílás nagymértékben beszűkül és természetellenesen kerek lesz. Ez a későbbiek folyamán kiegészítő műtéti beavatkozást tett szükségessé a szájnyílás kiszélesítése céljából. Kisebb hiányok pótlására és a megrövidült ajak meghosszabbítására Esztlander és Abbe szerint a másik ajakból vett háromszögletű lebenyek két ülésben végzett átültetését szokták alkalmazni. M. M. SzlueJcája ajánlotta, hogy ezt a módszert alkalmazzuk az ajak nagyobb hiányainál is, de nemcsak az ellentétes ajakból, hanem az orcából is képzett lebenyek áthelyezésével. M. M. Szluckája módszerét nemcsak az ajkak és a szájszöglet nagyobb hiányainak pótlására használtuk, hanem az álltájék defektusainak pótlására is. Az ellentétes ajak pírjából készített nyeles lebeny átültetésére szolgáló módszert dolgoztak ki klinikánk munkatársai: A. F. Ivanov és N. Sz.Fjodorova is. A Nagy Honvédő Háború alatt 1941—1945-ig, majd a háború után a felső és alsó ajak hiányai esetén 12 betegnél az alább leírt módszert alkalmaztuk. Ennek a módszernek lényege abban állott, hogy az ajkak oldalsó részének félajakig terjedő hiányainál a szemben levő ajakrész minden rétegén áthalad derékszögű lebenyt képeztünk és azt helyeztük át. Ilyenkor a lebenyt úgy szabtuk ki, hogy egyharmadrésznyivel rövidebb legyen mint a hiány. A hiány teljes pótlása a lebeny nyújtásával és az orca szöveteinek bizonyosfokú áthelyezésével történik. A műtétet a következőkép hajtjuk végre : kimetszük az alsó ajakhiány heges széleit. A szájszeglettől (az alsó ajak külső szélétől) a felső ajakon kimérjük a hiány hosszának kétharmadát és ebből a részből az ajak egész vastagsá* A moszkvai Sztomatológia c. folyóirat 1955. évi 1. számából.
