Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)

1955-01-01 / 1. szám

AZ EGY ÜLÉSBEN ELLÁTOTT GANGRÉNÁS FOGAK 23 A Fogorvosi Továbbképző Intézet (igazgató : Kende János dr.) közleménye Az egy ülésben ellátott gangrénás fogak röntgenvizsgálatának tanulságai Irta: P О LG 111 GYULA dr. és TALUDI J1S6 dr. A gyökértömés ellenőrzésének jelentősége nagy. Igazolja ezt a periapikális tér állapotának jelentősége góckereséskor. Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy a fertőzés forrása nem a kórosan megváltozott periapikális térben keresendő, hanem a fog belsejében, amely hozzáférhetetlen a szervezet gyógyító tevékeny­sége számára. A gyökérkezelés és tömés feladata a gyökércsatorna feltárásával lehetővé tenni a gyökércsúcs körüli tér gyógyulását. A mi ellenőrző vizsgála­taink kizárólag az Intézetünkben rendszeresített és iskolaszerűén tanított gyökértömési eljárásunkra vonatkoznak (1). A kifogástalan gyökértömés elbírálásánál a rötgenképen csúcsigérőnek és falállónak látszó gyökértömést vettük mértékadónak. A csúcsigérő gyökér - tömés képe egymagában semmiesetre sem lehet mértékadó a tömések megítélésében, mert ilyenek között még mindig akadt ő—6%-ban olyan tömés, melyet még a röntgenképen is kifogásolni kellett a falállóság látható hiánya miatt. Az Intéze­tünkben rendszeresített gyökértömési eljárás megköveteli, hogy azt, fel nem tágított foramen apicale mellett nagy kompressióval végezzük. Ilyenkor úgy­szólván kivétel nélkül az oldott guttapercha túltömése következik be. Ezért a falállóság egyik feltételének vettük a sapkaszerv túltömést. E sapkaszerű túl­­tömés úgy következik be, hogy a tágított gyökércsatornában alkalmazott nagy kompressio következtében a nem tágított foramen apicalen az oldott guttapercha átpréselődik, majd a gyökércsúcsot körülvevő csontszövet ellen­állásába ütközvén a gyökérhártya lazább szövetű térségében helyezkedik el. Jogosan tételezhetjük fel, hogy ezen esetekben a gyökértömés a falállóság követelményének inkább megfelel. Ezért azokban az esetekben, amikor a táj­­anatómiai adottságok : vetület, vastag, sűrű struktúrájú alveolus stb. a gyökércsúcs vagy a gyökércsatorna rajzolatát a röntgenképen takarja, e sapka­szerű túltömés jelenlétét is a szabályszerűen végzett gyökértömés bizonyítéká­nak tekintjük. Megeshetik ugyanis, hogy a tömörebb csontgerenda a gyökér­csúcs vagy gyökércsatorna irányába vetülve, a túltömés látszatát keltheti. A röntgen elsősorban hibák megállapítására való. A gyökértömés hibátlan - ságát röntgennel kimutatni nem tudjuk. Ezt bizonyítja az, hogy a falállóság hiányát csak az esetek 5—6%-ában lehet bizonyítani, míg a röntgennel nem kifogásolható gyöktömések közül egy év után 27%-ban kedvezőtlen az ered­mény. Az ellenőrző röntgenvizsgálatok kiértékelésekor a következőket vettük irányadónak : 1. gyógyult az az eset, melyben a kóros elváltozás helyét a környező ép csontszövettel azonos struktúra tölti ki és a gyökérhártyarés élesen lát­hatóvá vált. Itt kell rámutatnunk azokra a vizsgálatokra, melyek szerint a teljes reossifikáció esetleg csak évek múlva lesz teljessé. Hivatkozunk Hess és Casta gnola, valamint Good közleményeire. Utóbbi 2—11 évig ellenőrzött több mint 200 esetet. 2. Gyógyulónak tekintjük a folyamatot, ha a kezdeti képen élesen lát­ható granulómahatáron belül az ellenőrzőképen biztosan megállapítható új csontlécecskék, gerendák képződése. Többéves klinikai megfigyeléseink, vala­min! több szerző szövettani (2, 3, 4, 5, 6) és bakteriológiai (8, 9, 10) vizsgálatai

Next

/
Thumbnails
Contents