Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)

1955-06-01 / 6. szám

178 TÖTH KÁROLY DR ÉS TAKÁCS LÁSZLÓ DR, 3. Leontiasis osseatól. Ez utóbbi összefoglaló név. Azon betegségeket sorolják ide, amelyek az arc fokozatos eltorzulását idézik elő (oroszlánarc). Oka lehet: Paget­­kór, akromegalia, hyperostosis stb. Pichler és Trauner (15) könyvükben hyperostosis név alatt közölnek egy esetet, amely csak a mandibulára szorítkozott és amelynek a fényképe a megtévesztésig hasonló az általunk észlelt esethez. A csupán egy csontra localisálódó és hyperostosis név alatt közölt esetek valószínűen azonosak az o. d. P.-val és téves diagnózison alapulnak. 4. A csontok fibrosus displasiájától (Albright f. betegség ; ostitis fibrosa dis­seminata), mely néha szintén csak néhány csontra terjed ki (7, 8). Röntgenképen cystás elváltozások láthatók. A csontok deformálódnak. További jellemzői : korai nemi érés, bőrpigmentatiók, fiatal korban kezdődik (1). 5. Osteoclastomától (óriás-sejtes daganat, barna tumor). Szövettanilag a csont, belsejében orsóalakú sejtek, ezek között óriás sejtek láthatók. Későbbi stádiumban vérzések, cysták és fibrosis lép fel (1). (3. Phosphor necrosistól, melynek röntgenképe sok esetben alig különíthető el az o. d. P-től (18). B) Több csontra kiterjedő o. d. P. elkülönítendő az 1. osteodystrophia fibrosa generalisatától. Ez utóbbi hypercalcaemiaval, magas vér alkaliphosphatase aktivitással, vizeletben magas Ca és P szinttel jár. Több csont­ban multiplex cystaképző­­dés; infractiók és fracturák. Szövettanilag: compacta el­vékonyodott (Pagetnél meg­vastagodott), a sclerosis hiányzik. fáradékonyság, csontokból sugárzó fájdal­mak, hányás, hasi fájdal­mak kísérik. 2. Multiplex cystáktól. 3. Ritkábban cc. átté­telektől. Az ostitis deformans Pa­­get oka tisztázatlan, legújab ban ismét a gyulladásos el­mélet került előtérbe (18). A betegség obscurus aetiolo­­giájára mutat az, hogy pl. Bernier és Ash (2) a jóindu­latú szájdaganatok között tárgyalja. Mead (12) aetio­­logiai tényezőkként a követ­kezőket sorolja fel : gyulla­dásos állapot, trophicus za­var, syphilis, fertőzés, irritá­­tio, öröklődés, belső szekré­ciós mirigyzavar. Igen jel­lemző erre a zavaros hely­zetre Fish (3) állásfoglalása is, aki jellemzőnek tartja, hogy Paget-kórnál nincs jelen a parathyreoideák elváltozása. Később Selyére hivat­kozva, — aki parathormon adagolással patkánynál csontfelszívódást, később, hosszabb adagolás után, csonilerakcdást figyelt meg, — megjegyzi, hogy az osteodystrophia fibrosa generalisata és o. d. P. aetiologiája lényegében azonos lehet és a parathy­­reoideák dysfunoticjárcl van szó. A szerzők többsége belső szekréciós mirigyzavarnak tartja. Sarcomas elfajulásával [Kienböck és Selka (10)] az esetek 2—10%-ában (18) számolni lehet, ezért feltehető, hogy a csontvelő kötőszövetének megnöve­kedett proliferativ aktivitásáról van szó. Ezen az alapon Weinmann és Sicher (23) indokoltnak tartja a hyperplasticus ostitisek közé való sorolását. A nemek közötti megoszlását illetően a szerzők véleménye nagyon eltérő. Ügy látszik, hogy férfiaknál és nőknél egyformán fordul elő. Az élet közepe­táján jelentkezik. Legtöbb a 6. és 7. évtizedben fordul elő (18). o. ábra. Jelenlegi koponya profil feltétel.

Next

/
Thumbnails
Contents