Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-06-01 / 6. szám
178 TÖTH KÁROLY DR ÉS TAKÁCS LÁSZLÓ DR, 3. Leontiasis osseatól. Ez utóbbi összefoglaló név. Azon betegségeket sorolják ide, amelyek az arc fokozatos eltorzulását idézik elő (oroszlánarc). Oka lehet: Pagetkór, akromegalia, hyperostosis stb. Pichler és Trauner (15) könyvükben hyperostosis név alatt közölnek egy esetet, amely csak a mandibulára szorítkozott és amelynek a fényképe a megtévesztésig hasonló az általunk észlelt esethez. A csupán egy csontra localisálódó és hyperostosis név alatt közölt esetek valószínűen azonosak az o. d. P.-val és téves diagnózison alapulnak. 4. A csontok fibrosus displasiájától (Albright f. betegség ; ostitis fibrosa disseminata), mely néha szintén csak néhány csontra terjed ki (7, 8). Röntgenképen cystás elváltozások láthatók. A csontok deformálódnak. További jellemzői : korai nemi érés, bőrpigmentatiók, fiatal korban kezdődik (1). 5. Osteoclastomától (óriás-sejtes daganat, barna tumor). Szövettanilag a csont, belsejében orsóalakú sejtek, ezek között óriás sejtek láthatók. Későbbi stádiumban vérzések, cysták és fibrosis lép fel (1). (3. Phosphor necrosistól, melynek röntgenképe sok esetben alig különíthető el az o. d. P-től (18). B) Több csontra kiterjedő o. d. P. elkülönítendő az 1. osteodystrophia fibrosa generalisatától. Ez utóbbi hypercalcaemiaval, magas vér alkaliphosphatase aktivitással, vizeletben magas Ca és P szinttel jár. Több csontban multiplex cystaképződés; infractiók és fracturák. Szövettanilag: compacta elvékonyodott (Pagetnél megvastagodott), a sclerosis hiányzik. fáradékonyság, csontokból sugárzó fájdalmak, hányás, hasi fájdalmak kísérik. 2. Multiplex cystáktól. 3. Ritkábban cc. áttételektől. Az ostitis deformans Paget oka tisztázatlan, legújab ban ismét a gyulladásos elmélet került előtérbe (18). A betegség obscurus aetiologiájára mutat az, hogy pl. Bernier és Ash (2) a jóindulatú szájdaganatok között tárgyalja. Mead (12) aetiologiai tényezőkként a következőket sorolja fel : gyulladásos állapot, trophicus zavar, syphilis, fertőzés, irritátio, öröklődés, belső szekréciós mirigyzavar. Igen jellemző erre a zavaros helyzetre Fish (3) állásfoglalása is, aki jellemzőnek tartja, hogy Paget-kórnál nincs jelen a parathyreoideák elváltozása. Később Selyére hivatkozva, — aki parathormon adagolással patkánynál csontfelszívódást, később, hosszabb adagolás után, csonilerakcdást figyelt meg, — megjegyzi, hogy az osteodystrophia fibrosa generalisata és o. d. P. aetiologiája lényegében azonos lehet és a parathyreoideák dysfunoticjárcl van szó. A szerzők többsége belső szekréciós mirigyzavarnak tartja. Sarcomas elfajulásával [Kienböck és Selka (10)] az esetek 2—10%-ában (18) számolni lehet, ezért feltehető, hogy a csontvelő kötőszövetének megnövekedett proliferativ aktivitásáról van szó. Ezen az alapon Weinmann és Sicher (23) indokoltnak tartja a hyperplasticus ostitisek közé való sorolását. A nemek közötti megoszlását illetően a szerzők véleménye nagyon eltérő. Ügy látszik, hogy férfiaknál és nőknél egyformán fordul elő. Az élet közepetáján jelentkezik. Legtöbb a 6. és 7. évtizedben fordul elő (18). o. ábra. Jelenlegi koponya profil feltétel.
