Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-06-01 / 6. szám
170 HÜBNER BÉLA DR. Hogy a rádium- és Röntgen-sugarak milyen károsodásokat okozhatnak a fogakon és a paradentiumon, az még kellőképp kivizsgálva nincs. Az erre vonatkozó vizsgálatok — egyelőre állatkísérleteken — most vannak folyamatban (Watamabo, Tokio, Dent, Research, 1952. b. 31/1, 89—109). A már kifejlődött sugárártalmakkal szemben a fogorvos tehetetlen. Csak a megelőzéstől, a sugárátalmak elleni védelemtől várható eredmény. Azt ajánlja, hogy a beteg fogaira a besugárzás idejére helyezzenek „ólomkanalakat“. Ólomból könnyen kiönthetők ugyanolyan kanalak, mint amilyenekkel a fogorvos a fogakról lenyomatot. szokott venni. Ha különböző nagyságú, standard típusú kanalak állanak rendelkezésre, akkor azokat a Röntgenorvos is felhelyezheti a beteg fogaira és a besugárzás idejére tetszés szerinti, esetleg plasztikus lenyomatanyaggal rögzítheti a szájban.“ Az előadást követő vita során felmerült a kérdés, hogy a leírt fogelváltozások tényleg sugárártalmak-e ? Magyarországon a fogak sugárártalmával — tudtommal — senki nem foglalkozott, azokat senki sem írta le. A külföldi szakirodalom nem állott a rendelkezésemre és így az előadottakat megfelelő szakirodalmi adatokkal alátámasztani nem tudtam. Ezért Balogh professzor kutatott a kérdés után és a francia szakirodalomban olyan adatokra bukkant, melyek észleletem helyességét megerősíteni látszanak. Cernea és Bataille párisi orvosok „Les necrosos des maxillaires et les lesions dentaires secondaires aux traitements pár les rayons X ou le radium“ című munkájukban leírják a fogak sugárártalmait. Szerintük — röviden összefoglalva — a fogelváltozások a fog nyakánál kezdődnek azzal, hogy itt a dentin barnásán elszíneződik, szétesik és az elpusztult dentin helyén üreg keletkezik. A zománc a sugárhatásnak jobban ellenáll, sértetlen marad. A fogak sugárártalmát Röntgen-felvétellel (2. ábra) illusztrálják. Egyrészt az elváltozások leírása, másrészt az általam készített és fenti szerzők Röntgen-felvételei közti hasonlatosság arra mutat, hogy meglátásom az ismertetett esetben helyes volt. Ha két párisi és egy budapesti orvos egymástól teljesen függetlenül egy kórképet ennyire egyformán ír le, akkor annak komoly tárgyi alapjának kell lenni. Cernea és Bataille leírják, hogy a fogak károsodása lassan progrediál, addig halad tovább, amíg a fog nyaka körül a dentin csaknem teljesen elpusztul, ennek következtében a fog koronája letörik, a gyökere visszamarad. Az állcsont besugárzás utáni necrosisát legtöbbször ezen visszamaradt gyökerek 1. ábra. A fogak sugártartalma. (Hübner). 2. ábra. Odonto-radio-necrose (Cernea, Bataille).
