Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-05-01 / 5. szám
IVÓVÍZ VIZSGÁLATA FÉMNYOMOKRA 155 Ivóvizek fluor- és fémnyomtartalma у/literben I. táblázat F Fe Mo Mn Cu Pb Ag Zn Ti V A1 Ba Sr 1. 75 100 20 и 1,5 0 5 1—5 + + + + Dévaványai 2. 200-51 70 35 5,5 0,5 2— 0 1—5 0-0,6 + + + vizek 3. 300 61 80 8 2,8 0 —5 0 1—5 0—2 ± — 4. 58 4,0 10 4 1 0 0—2 0-3 + — — Debreceni vízvezeték . . . 200 150 0-0,5 27 0—2 50 0—2 0—5 0—2 0-0,5 + — — Kunszentmártoni vizek 1. f 800-370 0 ' 5,6 6,2 3 0—2 3,2 0—3 0—1 + — — 2. j 1200 165 0 5 4,4 3,4 1-5 3,8 0—3 0—1 1 + + — — A táblázat adataiból kitűnik, hogy a vas mennyisége a dévaványai vizzekben relative alacsony, a debreceniben közepes, a kunszentmártoniban pedig aránylag magas. A többi fémnyomokat nézve, megállapítható, hogy a dévaványai vizek molibdéntartalma aránylag igen magas, szemben a debreceni, illetve kunszentmártoni vizekkel. Hasonlóan magas értékkel szerepel a dévaványai vizekben a réz (Hu), mangán (Mn), titán (Ti), vanádium (V) és ezüst (Ag). Mármost az a kérdés, hogyan magyarázható Dévaványa lakosságának jó fogazata a Debrecen lakosságánál észlelt nagymérvű kárieszesedéssel szemben, holott a két víz fluortartalma közel azonos. Hogy ezt a kérdést megvilágíthassuk, két lehetőséget kell mérlegelnünk. Az egyik magyarázatunk szerint egyes nehézfémek a fluorionnal többé-kevésbé stabilis fémkomplexvegyületeket alkotnak, ami fluorion lekötésével jár. Ilymódon tehát elképzelhető, hogy a magas nehézfémtartalmú vizekben a kötött fluor nem tud beépülni a fogzománcba, az apatit molekulába. Ha a nehézfémek fluormegkötési arányát tekintetbe véve a fém koordinációs számát is — 3 : 5-nek tételezzük fel, úgy a kunszentmártoni vizekben fluorion felesleg van, tehát a fogak jók, épek. A debreceni vizekben viszont jóval kevesebb az a fluormennyiség, amit a vízben levő vas, mangán és ólom megköthetne, A 4 dévaványai víz részleg színképe. A fehérnyíllal jelölt helyen a 2816 Ä hullámhosszúságú Mo-vonal látható. (Lásd I. táblázat).
