Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-05-01 / 5. szám
A TARTÓS ALTATÁS ÉS A FOGATTÖRÉS 147 A Debreceni Orvostudományi Egyetem Stomalológiai Klinikájáról (igazgató : Adler Péter dr. egyetemi tanár) A tartós altatás fogáttörést serkentő hatásának további vizsgálata Írták: ORSÓS S.ÍJíDOR és BARTH A ÉVA Előző vizsgálatainkból (1,2) kiderült, hogy a tartós altatás, azaz a központi idegrendszer ismételt részleges bénítása jelentős mértékben serkenti a suboptimálisan táplált patkány metszőfogának áttörését. Az irodalomból ismeretes, hogy ehhez hasonló növekedés fokozódást több módon is sikerül elérni, mint pl. a nervus alveolaris inferior átmetszésével, a metszőfog állandó rövidítésével, a nyaki sympathicus kiirtásával, a diéta konziszténciájának változtatásával, protrakciós és retrakciós gumiligaturák alkalmazásával. Minthogy a metszőfog rövidítésével váltható ki a legnagyobb növekedésfokozódás, érdekesnek láttuk megvizsgálni epriek viselkedését tartósan altatott állatokon. Mivel első kísérleteinkben az állatok nem optimális táplálékot kaptak, s ennélfogva a nem altatott patkány metszőfogának átlagos növekedése (de a patkányok testsúlya is) elmaradt az irodalomban ismert értékektől, indokolt volt optimálisan táplált állatokon ellenőrizni előző adatainkat. Met hódi ka: Kísérleteinket azonos körülmények között felnőtt és tartott, hasonló súlyú, mindkét nemű, ivarérett fehér patkányon végeztük. Az állatokat az Elelmezéstudományi Intézet által ajánlott étrenden tartottuk*, amelyből a napi szükségletnél nagyobb mennyiség állott az állatok kertecében. Ebből az állatok tetszés szerint ettek. Arra ügyeltünk, hogy az előző adag elfogyasztása után friss élelem kerüljön a ketrecbe. Az állatokat tartósan paraldehyd és urethan 8%-os vizes oldatának egyenlő, subcutan adott keverékével altattuk ; 100 g testsúlyra naponta mintegy 40—40 mg hatóanyagot kaptak. Az altatás alatt az állatok viselkedése és általános állapota az előző közleményekben tárgyaltakkal megegyezett. A metszőfog növekedését úgy mértük, hogy a patkányok mind a négy metszőfogát pontosan az ínyszél mentén vékony csiszoló koronggal bemetszettük, majd a méréseink időegységéül szolgáló egy hét (7 nap) eltelte után ezt megismételtük.** Mérőkörző és mikrométer segítségével 0,01 mm pontossággal megmértük a két jelzés közötti távolságot. A mérésekkel egyidőben valamennyi állat egyik oldali alsó és felső metszőfogát lecsiszoltuk amennyire csak a pulpa megnyitása nélkül lehetett. Az állatok felének jobboldali alsó és felső metszőjét, a másik felének pedig baloldali alsó és felső metszőjét rövidítettük ily módon. Méréseinket 30 állaton végeztük négy héten keresztül. Az eredményeket elemi statisztikai módszerekkel értékeltük. Eredmények: Mérési eredményeinkből (1. táblázat) látható, akár az egyes hetek, akár a négy hét együttes eredményeit hasonlítjuk össze, hogy az altatott és nem altatott állatok között a rövidített és nem rövidített felső és alsó metszőket illetően egyaránt statisztikailag szignifikáns a különbség (2. táblázat). Az altatott állat nem rövidített foga statisztikailag szignifikánsan nagyobb fog a harmadik nap végén még nem érintkezik antagonistájával, a negyedik * Búza 20%, rozs 20%, Gersli 20%, Kukoricadara 15%, zab 10%, olajos mag 8%, Kazein 8%, Ca laeticum 1% Na Cl 0,5%, szárított lucerna 0,5%, megdarált és desztillált vízzel péppé gyúrt keveréke. ** Az első bemetszést az altatószer négy napi adagolása után végeztük.
