Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)

1955-05-01 / 5. szám

A FELSŐ ÉS ALSÓ FOGSOR SZUVASODÁSA

143

idegen hámmal érintkezésbe nem került, függetlenül az egyén korától, függetlenül a fennálló kedvezőtlen mecjanikai viszonyoktól. A hám folytonossága azon a helyen, ahol külső és belső zománc-hám a fejlődés folyamán azonos mátrixból egyidejűén képződött és differenciálódott, megmarad. Leletünk ily módon annak bizonyítékát is képezi, hogy a hám mélybenövése az áttört fogon elsődlegesen ennek a Gottlieb által tekintetbe nem vett tényezőnek a következménye.

Összefoglalóan tehát megállapíthatjuk, hogy sem retineált, sem follikuláris cisztában ülő fog mentén nem következik be a hám mélybeburjánzása a cement mentén. Ebben a tényben Adler nézetének bizonyítékát látjuk a folyamatos fogáttörés mechanizmusát illetően szemben Gottlieb nézetével.

Irodalom

Adler, P. : Fogorv. Szle. 42:43, 1949; Dtsch. zahnarztl. Z. 4: 1174, 1949. — Bass, C. C. : J. Dent. Res. 25:401, 1946; 27:623, 1948. — Gottlieb, tí.: Dtsch. Mschr. Zahnhlk. 3'J : 142, 1921. —Kreiker (Kettesy), A. : Arch. Ophtalm. 128 : 336, 1932.

Др. Дьердь Чепура: Гистологическая картина прилепания эпителия ретинированого зуба.

Что ни при ретинированном зубе, а также ни в фолликулярной кисте, проникающего зуба, не последует разрастание эпителия вглубь при цементе.

Этот факт доказывает правильность взглядов Адлера относительно процесса прорезывания зубов, в противоположность взглядам Готлиба.

G. Csepura: Das histologische Bild des Epithelansatzes am retinierten Zahn.

An retinierten und an in Follikularzysten ragenden Zähnen befindet sich der Epithelansatz im Bereiche des anatomischen Zahnhalses. Ein Epitheltiefenwachstum längst der Wurzel wurde nicht beobachtet. Dieser Befund widerspricht den von der Gottlieb' sehen Schule der Epithel tiefen Wucherung gegebenen Erklärungsversuchen, er stimmt jedoch gut überein mit den Ansichten Adler ,s, wonach der Ursache des Tiefenwachstums der Kontakt des Zahnes mit dem heterotopisch und chronisch differenzierten Epithel der Mundschleimhaut ist.

A Debreceni Orvostudományi Egyetem Stomatologiai Klinikájáról (Igazgató: Adler

Péter dr. egyetemi tanár)

A felső és alsó fogsor fogainak szuvasodása

Irta: A. -HRA-DECKY CLAUDIA dr.

Előző közleményekben foglalkoztam egyrészt az egyes fogféleségek kárieszintenzitásának, másrészt a jobb- és baloldali fogak szuvasodásának kérdésével. Ezen vizsgálatok kiegészítéseként azt is megvizsgáltam, hogyan viszonylik a két fogsor együttes — tehát fogakra nem bontott — kárieszintenzitása egymáshoz. E kérdéssel azért is indokoltnak látszott foglalkozni, mert Türlcheimre hivatkozva a magyar szakirodalomban is az a nézet tartja magát, hogy a jelenkor emberén a felső fogak együttes kárieszintenzitása 1,8-szorosa az alsókénak. — A felvetett kérdés tisztázására a klinikánk orvosai által fogszú szempontjából átvizsgált helyek közül első sorban három fluorszegény vizű város egyesített adatait dolgoztam fel (Sátoraljaújhely, Gyöngyös és Eger), ahol mind az általános, mind a középiskolák tanulóinak átvizsgálása megtörtént. Tekintetbe vettem továbbá a fluorvédett Szekszárd középiskolásain, valamint Kunszentmárton — ugyancsak fluorvédett — felnőtt nőlakosságán felvett adatokat, valamint összehasonlítás céljából Knutson és munka