Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-05-01 / 5. szám
A H AMT AP ADÁS RETINE A LT FOGAKON 141 минимум и максимум средней продолжительности беззубого периода. Максимальная продолжительность этого периода при смене верхнего бокового резца составляет в среднем 8 недель. Промежуток времаени при смене зубов, приходящихся на второй период, у девишек оказался более длительным чем у мальчиков. Наблюдение автора требует еще дополнительного исследования. Е. Gödény: Die durchschnittliche Dauer des zahnlosen Intervalls. Zusammenfassung : Es wurde durch wiederholte Untersuchungen derselben Probanden beiderlei Geschlechtes in den entsprechenden Altersgruppen versucht, die durschschnittliche Dauer des zahnlosen Intervalles zu ermitteln. Durch in 2—4 wöchigen Intervallen durchgeführte wiederholte Untersuchungen lassen sich indessen nur die Minima und Maxime dieses Intervalldurchschnittes errechnen. Am längsten währt das Intervall beim Wechsel des oberen seitlichen Schneidezahnes. Beim Wechsel der Seitenz*hne ist das Intervall bei Mädchen signifikanterweise länger als bei Knaben ; dieser Befund beadarf einer Nachprüfung. — Die Minima und Maxima der Intervallsdurchsschnitte für die einzelnen Zahngattungen sind für Knaben und Mädchen tabellarisch angegeben. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Stomatológiai Klinikájáról (igazgató : Adler Péter dr. egy. tanár) A hámtapadás szöveti képe retineált fogakon írta: CSEPUBAÍGYÖKGY dr. A közelmúltban számoltam be a hámleválás vonalának viselkedéséről retineált és follikuláris cysztában ülő fogakon, amit Bass módszerével vizsgáltam. Kívánatosnak látszott ezeket a vizsgálatokat klasszikus szövettani módszerrel végzett vizsgálatokkal kiegészíteni, azaz megvizsgálni a hámtapadás viselkedését retineált és follikuláris cysztában ülő fogakon. Jelenleg ezen vizsgálataimról számolok be. — Vizsgálatra különböző korú személyek fogai kerültek, főként felső szemfogak. A retineált fogak és a follikuláris cyszta műtétjekor igyekeztünk a fogat zacskójában egyben eltávolítani; feldolgozásra a műtétileg eltávolított fogaknak csak oly részei kerültek, melyeken a fogzacskó tapadt. Fixálásra 4% formalint használtunk. A fogakat részint triklórecetsavval, részint elektromos készülékben dekalcináltuk. A dekalcinált készítményekből kb. 10 p vastag metszeteket készítettünk, melyeket haematoxylin-eosinnal festettünk. Összesen 15 fogat vizsgáltunk, melyek közül 4 származott follikuláris cysztából. A hám valamennyi fogon a zománcon tapad és ott végződik, ahol a cement keződik. A cement mentén mélybehurjánzó hámot sem retineált, sem follikuláris cysztában ülő fogon nem találtunk. A jellegzetes képeket az 1—3. ábrán mutatjuk. Mi lehet a magyarázata annak, hogy a retineált és follikuláris cysztában ülő fogakon sem a hámleválás vonala nem látható, sem a hám mélybeburjánzása a cement mentén nem észlelhető ? Ezzel szemben áttört fogon jellegzetes módon látszik mind a hámleválás vonala, mind a hám mélybenövése a cement mentén. — A hám mélyreburjánzásának okául a fog „öregedésére“, mésztartalmának növekedésére, a cement vitalitásának csökkenésére szoktak hivatkozni ; sajnos, a cement vitalitásának kimutatására semmiféle módszer nincs, sőt ez Gottlieb és iskolájának nézete szerűit csak abból ismerhető fel, hogy már nem tapad rajta hám. Ezen feltevésnek ellene szól, hogy a hám mélybeburjánzását és leválását nem észleltük retineált fogon az
