Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-05-01 / 5. szám
A FOGATLAN INTERVALLUM TARTAMA 139 A Debreceni Orvostudományi Egyetem Stomatológiai Klinikájának (igazgató : Adler Péter dr. egyetemi tanár) közleménye A fogatlan intervallum átlagos tartania írta: GÖDÉNY ERZSÉBET dr. A tejfogak elvesztése és a maradó fogak megjelenése kapcsán röviden már foglalkoztunk a fogatlan intervallum kérdésével. Grafikus konstrukcióval és matematikai módszerrel a maradó és tejfogak jelenléti görbéjéből következtetni tudtunk a fogatlan intervallum lehető normális maximumára, vagyis arra az időszakra, amennyi idő alatt a normális fogváltás során a tejfog elvesztése után be kell következnie a pótló, maradó fog megjelenésének A fogatlan időtartam átlagos tartamának megállapítására azonban ez az eljárás nem alkalmas. Az egyszeri adatfelvételeink alapján összegyűjtött anyagból ugyanis nem lehet arra következtetni, hogy az adott időpontban észlelt hiány az előző évben fennállott hiánynak a maradványa-e vagy újabb tejfog kihullása révén jött létre ; így tehát nem lehet ebből azt sem tisztázni, hogy átlagosan mennyi ideig tart a fogatlan időszak. Ennek a kérdésnek az eldöntésére egy ugyanazon személy fogazatának ismételt többszöri átvizsgálása szükséges. Ebből a célból vizsgáltuk két négyhetes időközben két egymást követő tanévben két debreceni általános iskola fiú és leány tanulóit. Ezzel a vizsgálati módszerrel is csak megközelítőleg lehet az áltlagos intervallum tartalmát megállapítani, mert ennek pontos eldöntésére a váltásban levő fogaknak naponkénti ellenőrzése lenne szükséges, amire módunk nem volt. V két-négyhetenkénti vizsgálatkor minden egyes tanuló személyi lapján feljegyeztük a jelenlevő (látható) tej és maradó fogakat. Nem jegyeztük fel, hogy a maradó fogak mennyire törtek át, azaz már záródásban álltak-e. A tejfog-gyökereket jelenlévő fogként értékeltük és jelöltük. Az egyes tanulók személyi lapjain feljegyzett fogképletekből állapítottuk meg azután a fogatlan intervallum tartamát. Minthogy a fogképletben észlelt változás pontos bekövetkezési idejét megállapítani nem lehetséges, egyénenkint ezen intervallum azon minimális és maximális értékét állapítottuk meg, mely időközi észleleteink szerint elképzelhető. A fogatlan intervallum egyéni legkisebb időtartamának, ha foghíjasán a tanulót nem észleltük, egy, ha foghíjasán egyízben észleltük, három, ületve többszöri foghíjas észlelés esetén annyi napot vettünk, amennyi a foghíjas észlelések között eltelt. Maximális időtartamnak annyi napot tekintettünk, ahány a tej fog utolsó észlelésének az időpontjától a pótló maradó fog első észleléséig eltelt. A valóságban az intervallum szükségszerűen ezen két érték közé esik. Ezen adatokat fiúk és leányok valamennyi váltódó fogára külön-külön állapítottuk meg. A felső oldalsó metszők fogatlan intervalluma a leghosszabb mind fiúkon, mind leányokon. Ez a megállapítás egyezik a felső tej kismetszők jelenléti görbéjének elemzése során levont következtetéseinkkel. A lányok második csoportba tartozó fogainak többségében az intervallumnak úgy maximális, mint minimális értéke nagyobb a fiúkénál. Legnagyobb a különbség fiúk és leányok között a szemfogak váltása során észlelt időközben. Ezen intervallum egyébként fiúkon és leányokon is hosszabb, mint a praemolarisok váltása során észlelhető fogatlan intervallum. Ha a második váltási periódusba eső 3—3 felső és alsó fog adatait együttesen tekintjük, a leányok fogatlan intervalluma (mind a maximumokat, mind
