Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)

1955-01-01 / 1. szám

10

SZONDY ISTVÁN DR. ÉS VAJDA LÁSZLÓ DR.

11. 200. —-Charles W. Freemann: JADA 1941. J. 28. 100. — Tainter M. L. Threndson A. H. and Morse : JADA 1937. 24. 370—380. - Kenneth Bullock: Quart. Joum. of Pharm, and Pharmacology 1938. 11. 407. — F. Celébart : Ann. pharm. France. 1949. 0. 439. ref. Joum. Pharm, and Pharmacology. 1 949. ]. 493. — H. Davis . Quart. Joum. of Pharm. 1935. 8. 301. — W. Liihr : H. G. Ristochel: Pharm. Zentr. hallo 1938. 79. 193.

К. Петруц: Исследования с новой новокаиновой солью. >

Вместо применяемого обычно хлорпщрата новокаина автором был применен гартарат новокаина, pH которого оказался более устойчивым, и кроме этого средство мене лабильное чем хлоргмдраг новокаина и обеспечивает лучший эффект при обезболивании слизистых оболочек. Ввиду этих преимуществ, автор рекомендует применение этого средства в практике.

Dr. К a t а 1 i n L. Р etrucz: Versuche mit einem neuen Novocainsalz.

Anstelle des bisher gebräuchlichen Novocainchlorhydrats hat Verf. ein neues Novocainsalz hergestellt, das Novocaintartarat, dessen pH sich als stabiler und weniger zersetzlich erwies als das des Novocainchlorhydrates. Ferner hat es eine bessei’e anästhesierende Wirkung auf die Schleimhaut, weshalb seine Anwendung empfohlen wird.

Közlemény a Fogorvosi Továbbképző Intézetből (Vezető főorvos: Kende János dr.)

Az akrilát tömőanyagok mai értékelése a szakirodalom adatai és saját tapasztalataink

alapján

Irta : SZONDY ISTV-ÍN d r. és V A .7 DA LÁSZLÓ dr.

A fogorvosoknak több évtizedes törekvése az, hogy a dental-ipar a frontfogak töméséhez olyan anyagot állítson elő, amely minden követelménynek megfelel. A gyorsankötő műgyanta anyagoknak a fogorvosi gyakorlatban történt bevezetése világszerte azt a reményt keltette, hogy ezen anyagot megtalálták. A kezdetben forgalomba került számos készítmény prospektusa indikációs korlátozás nélkül dicsérte az új tömőanyagot. A mai közlemények legtöbbje azonban balsikerekről számol be, azok okait kutatja és az anyag megjavítását célozza. Ezen törekvések helyességét bizonyítja, hogy a legújabb gyártmányokból már sikerült számos hibát kiküszöbölni.

Célunk az, hogy a sokszor egymásnak ellentmondó szakcikkek tömegéből a gyakorló fogorvos számára hasznosítható ismereteket leszűrjük és azokat a mintegy másféléves saját tapasztalatainkkal egybevetve ismertessük. Az akrilátokkal foglalkozó szakirodalom áttekintésekor, szinte havonta olvashattunk a szerzők véleményének változásairól. Castagnola például (Schw. M. f. Z. 1953. Febr.) határozottan leszögezi, hogy a jelenlegi készítmények csaknem alkalmatlanok végleges tömések céljára. Ugyancsak ő később (D. Z. Z. 1953. Okt.) — nyilván az új anyagok ismeretében — már így ír : „Hogy a műgyanták már ma a szilikátcementeknek nem lebecsülendő konkurrensei lettek, kiviláglik abból a tényből, hogy a vezető szilikátgyárak, mint a Be Trey, Caitlk és S. S. White a műgyanta gyártásával kezdenek foglalkozni“.

Ma kétféle rendszerű akrilát tömőanyag van forgalomban. Az úgynevezett redox rendszerű, melynek lényege, hogy a katalizátort (peroxyd) a por tartalmazza, a gyorsítót (amin származék) és stabilizátort (hydrochinon). pedig a folyadék. A másik rendszer különböző sulfinsavakat, főleg a toluol - sulfinsavat használja katalizátorként. Ezt az anyagot, mivel a levegő oxi