Fogorvosi szemle, 1954 (47. évfolyam, 1-12. szám)
1954-01-01 / 1. szám
MEGJEGYZÉSEK A DENTALIS LOBOK TÁJANATÓMIÁJÁHOZ 7 4. Az érzéstelenítő oldat pH-ját vizsgálva megállapítottuk, hogy a neutralis pH-jú érzéstelenítő oldat alkalmazása nem abszolút kívánság, mert alacsonyabb pH-jú oldat is kitűnő hatásúnak bizonyult (pl. Xylocain), ha az oldat ampullázás után hosszú ideig bomlás nélkül tartja az állandó pH értékét. A gyulladásos szövet érzéstelenítéséhez nagyobb novocain mennyiség szükséges, amit a diffúziós viszonyok megváltozásával lehet magyarázni. Az alacsonyabb fehérjetartalmú oldatban ugyanis a novocain diffúziója fokozott, ami a szövetekben a gyorsabb felszívódást magyarázza. Közlemény az Sz. T. K. Mészáros-utcai rendelőintézetéből Megjegyzések a dentalis lobok tájanatómiájához írta: SZECSEY LAJOS dr. Ma, az antibiotikumok korszakában, a fogeredetű heveny fertőzéses gyulladásos folyamatok száma lényegesen csökkent, mert azok kifejlődését az idejében és kellő mennyiségben adott gyógyszerrel sok esetben módunkban áll megakadályozni. De tudjuk azt, hogy egyrészt a szájüregi mikroorganizmusok nagy száma, melyek alkalmasak a fertőzéses gyulladásos folyamatok létrehozására, másrészt a még ismeretlen anaerob mikrobák és gázképző mikroorganizmusok ellen —mint pl. a streptococcus putrificus —a védekezés koránt sincs lezárva és gyakran, majdnem idegen tényezőkkel kell a küzdelmet megvívni. De ismeretlen előttünk nemcsak a virulentia foka, hanem az a körülmény is, hogy mint védekezik a szervezet a behatoló fertőző csirokkal szemben, amitől elsősorban függ a folyamat izolálása, illetőleg progrediálása. Ezért természetes, hogy a gyökércsatornából, a periapicalis térségből kiinduló és a mélybe hatoló gyulladásos elváltozásokkal továbbra is számolnunk kell. Az a terület, mely a fogeredetű fertőzések tekintetében bennünket közelebbről érdekel és amelyről rövid képet szeretnénk adni, aránylag nem nagy ; a halántéktájtól lefelé, elől a digastricustól, hátrafelé a sternocleidomastoideustól határolt. A térség vázát alkotó csontok alaki sajátossága, a számtalan nyúlvány, nyílás, csatorna, árok, a kisebb-nagyobb izmoknak fekvése, egymáshoz való viszonya, a kötőszövet! válaszfalak kifejezettebb vagy elmosódott volta, a régiókban futó képletek számos kedvező tovaterjedési lehetőséget, búvóhelyet biztosítanak a fertőző csiroknak. A szájsebészet fejlődése folyamán e terület bonctanát mind részletesebben dolgozták ki és ismertté lett az arc, az állcsontok mögötti és alatti, továbbá a koponyaalappal érintkező tájékok eléggé bonyolult, egymásba folyó képe, ahol úgy a vertikális, mint a horizontális síkban való elképzelésük pontosabb fetsS Hátsó ‘oteroéis alsó i. ábra.
