Fogorvosi szemle, 1954 (47. évfolyam, 1-12. szám)
1954-02-01 / 2. szám
•62 SZAKCSOPORT HÍREI osztályon végezzék. Fodor Oy. István dr. kívánatosnak tartja, hogy az excisiót és a műtétet ugyanazon személy végezze. Balogh Károly dr. : 8 napon belül nem gyógyuló banális száj nyálkahártyaseb intézetbe küldendő. Kuti László dr. onkológus, minisztériumi főelőadó (mint vendég) : igen helyesli a Fogorvos Szakcsoport bekapcsolódását az onkológiai szűrés tömegmozgalmába. Szerinte a fogorvosok kezdeményezése más szakcsoportokra is hatással lesz. Ajánlja az onkológiával való szoros kapcsolat kiépítését. Szájüregi rákszűréskor, szükség esetén, jól felhasználható a kolposzkopos (26 X nagyítás) vizsgálat is. Krebs Ete dr. a cytologiai vizsgálat jelentőségére hívja fel a figyelmet. Kertész Jenő dr. a protézisek szerepe is jelentős a szájüregi rák előidézésében. Varga István dr. javasolja, hogy kórházi osztályok végezhessenek ambulanter is próbakimetszést. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a kórházak kórszövettani laboratóriuma csak osztályos beteg számára végez vizsgálatot. Lőrinczy Ervin dr. a cytologiai vizsgálatok szerepéről szól. Eidus Lili dr. a brosúra végleges szövegezéséhez onkológus bevonását ajánlja. A bizottság úgy határoz, hogy a Franki által szerkesztett útmutatót kísérő cikk keretében leközli a Fogorvosi Szemlében. e) Szabó Hanna dr. ismerteti a fogszabályozási útasításokról szóló brosúra ügyét. A Bizottság a már elkészített útmutató átszövegezésére felkéri Rehák Rudolf dr.-1, Adler Péter dr.-1, Cserépfalvi Miklós dr.-1, Varga István dr.-1 és Kunvári Bella dr.-1. 4. Folyó ügyek. Móczár László dr. ismerteti a Minisztériumnak a xylocain gyártása ügyében a Szakcsoporthoz intézett átiratát. A Bizottság szükségesnek tartja és helyesli a xylocain minél előbbi gyártását. Balogh Károly dr. üdvözli Adler Péter dr.-1 azon alkalomból, hogy őt kormányzatunk a debreceni Fogászati klinika tanszékére egyetemi tanárrá kinevezte. BESZÁMOLÓ A SZAKCSOPORT TUDOMÁNYOS ÜLÉSEIRŐL 1953. november 26-án Hegedűs Zoltán dr. : Az artikuláció helyreállítása állcsonthiány esetében címen előadást tartott. Féloldali mandibula hiánynál, ha az sérülés vagy baleset, vagy daganatos kiirtás folytán műtéti úton jött létre, idejében gondoskodni kell arról, hogy a meglévő és rendszerint teljes fogazattal bíró mandibula fél artikulációban maradjon. Későbbi transplantácio idejére biztosítani kell a megfelelő helyet a transplantátum részére. Gondoskodni kell megfelelő kozmetikáról is. Elferdült mandibula teljesen eltorzítja az arcot. A sebésznek már a műtét előtt gondoskodnia kell arról, hogy a megmaradt mandibula rész statusquoját megtartsa, tehát a retenciót szolgáló készüléket még a műtét előtt megcsináltassa. Ha a mandibula részleg visszahúzása nem teljes, transplantácio esetén a sebész nem kapja meg a hiány teljes nagyságát, rövidebb lesz a mandibula íve, az arc örökre eltorzul. Nagyon sokféle retenciós sín van, mindegyik lényege a ferde sík. A ferde síknak sokféle formáját ismerjük, mindegyiknek van valami előnye, de közös hátrányuk, hogy a betegek nehezen tűrik, és az amúgy is nehéz táplálkozást még nehezebbé teszi. Két esettel kapcsolatban olyan megoldást alkalmaz, ami ezen hibákat eliminálja. Az egyiknél olyan szerkezetet szerkeszt, melynél a retenciót szolgáló ferde sík évekre, esetleg véglegesen a szájban marad, és a rágást nem akadályozza. A másik eset ép az ellenkezője annak. Egy ideiglenes retenciós készüléket kellett szerkesztenie, mely az artikulációban maradt mandibula részleget éjjel alvás közben tartja megbízhatóan a helyén, nappal eltávolítható. Sághy Endre d r.—Halm Tibor dr. és Galla Emil dr.: „A légnyomásváltozás hatása a fogazatra és az állcsontokra“ címmel tartottak előadást. A repülés közben támadó fogfájdalmak pathogenesisének kiderítésére végzett megfigyeléseikről és alacsonynyomású kamrai állcsont kísérleteikről számolnak be. Nemcsak a katonai repülés, hanem a polgári légiforgalom fejlődése teszi szükségessé az aeroodontalgiára vonatkozó megfigyeléseket és kísérletes munkát. In vitro és in vivo végzett kísérleteikben manóméiért cementeztek fogakba és így regisztrálták a légnyomásváltozásra a gyökércsatornában beálló nyomásváltozásokat. Friss, fiatal hulla exartikulált ép gingiváju állcsontjának szemfogába higanyos manometert cementeztek be és mikrokamrába helyezték. A nyitott állapotban barokamrába vitt mikrokamrát 7000 méter névleges magasságnak megfelelő alacsony nyomásnál zárták és 0 méterre leszállva a higany az egész mandibulát kitöltötte. A higanyos állcsont kísérletük a fogak gyökércsúcsán keresztül a légnyomás kiegyenlítődésének a lehetőségét bebizonyította és ezzel a fertőzött gyökércsatorna
