Fogorvosi szemle, 1954 (47. évfolyam, 1-12. szám)
1954-12-01 / 12. szám
380 SIMON BÉLA DR. hanem fixálódnak a gyulladásos szövetekben. A kórokozók fixációjában Busznyák szerint nagy szerepe van annak a körülménynek, hogy a gyulladásos szövetekben fibrin hálózat fejlődik ki és hogy a nyirokerek fibrines trombussal elzáródnak, ami által a kórokozók tovavitele lehetetlenné válik. Még nagyobb és általánosabb védelmi jelentősége van a szervezet humorális védekezésének. A vérsavó normális baktericid képessége fertőződés esetén rövid időn belül lényegesen fokozódik a retikulo-endoteliális rendszer ama tevékenysége folytán, hogy a kórokozókkal és a toxinokkal szemben ellenanyagokat termel és ezzel kiépül a szervezet humorális, vagy immun-biológiai védekezése. Ezen közismert tényekkel szemben kevésbé közismert a potenciális immunitás, aminek különös jelentősége van annak a bizonyításában, hogy midőn a gyulladt szövetek érzéstelenítésekor a fertőzött területről kórokozókat juttatunk transzfokális szúrásunkkal a demarkációs zónán túli fertőzetlen és nem roncsolt szövetekbe, ezzel nem okozzuk a fertőzés kiterjesztését, hanem ellenkezőleg, inkább a gyógyulási folyamatot gyorsítjuk. A potenciális immunitás ugyanis azt jelenti, hogy ha a szervezetben valamely antigén hatására már megindult az antitestképzés, akkor ugyanazon antigénnel való újabb infekcióra — amit szekundér antigén ingernek nevezünk — az újabb antitestképzés azonnali és nagy hullámú lesz. Ezt az elméletet a kísérletes vizsgálatok fényesen igazolták. Schack állatokon sztafilokokkusz, sztreptokokkusz és kolikultúrákkal abszcesszust okozott. Ezeknek az abszcesszusoknak egy részét befecskendezéses érzéstelenítésben, másik részét érzéstelenítés nélkül incindálta. Az injekcióban megoldott esetek kivétel nélkül sokkal jobban és gyorsabban gyógyultak, mint az injekció nélkül megoldott esetek. Szóródást, általános fertőzést egy esetben sem tapasztalt. Balogh az 1952. Arkövy Kongresszuson számolt be a gyulladásos szövetek érzéstelenítésével kapcsolatos kísérletes vizsgálatairól, amelyek eredményeként közli, hogy a gyulladásos szövetek érzéstelenítésekor inokulációs fertőzés nem történt és az ép szövetekbe nem sikerült kimutatható mennyiségű kórokozót átpréselni. Visnyevszkij szerint a helyes technikával adott helyi érzéstelenítés a típusos genyes műtétek sima, szövődménymentes gyógyulását, nagymértékben elősegíti. Makai az őszteomielitiszt a penicillin éra előtt, saját natív fertőzött geny injiciálásával gyógyította igen jó eredménnyel. Hesse 25 éves tapasztalatairól számol be egyetlen szövődményes eset nélkül. Kirschner, Usadel, Hünemann, Detlef sen, Frankl, Krainz, Miskolci-Fodor, a gyulladásos esetek ezreit oldották meg helyi érzéstelenítésben, utólagos szövődmények nélkül. Finsterer, Kuhlenkampf, Sippel, Sprenger, Spiess, Hofer, Köhler, Bosenthal, szintén , helyi érzéstelenítésben oldják meg gyulladásos eseteiket. A gyulladásos szövetek érzéstelenítésének ártalmatlanságára döntő érvnek kell tekintenünk, hogy igen sok nagynevű szerző a gyulladásos szövetek novokainnal való infiltrálását nemcsak a gyógyító beavatkozást előkészítő bevezető eljárásnak, hanem egyben olyan gyógyító eljárásnak is tekinti, amely sok esetben feleslegessé teszi a további beavatkozást. így Rosenthal, Visnyevszkij, Speranszky karbunkulusok, hidradenitiszek, orr-furunkulusok esetében minden műtét nélkül, egyedül a novokain peri- és intrafokális befecskendezésével kifogástalan gyógyeredményeket ér el. Magunknak 30 éve egyetlen olyan esetünk sem volt, amely álláspontunk revideálására késztetett volna. Mindezek után azokkal a szerzőkkel szemben, akik a gyulladásos szövetek érzéstelenítését kedvezőtlen lefolyású esetek alapján ellenzik, kénytelenek
