Fogorvosi szemle, 1954 (47. évfolyam, 1-12. szám)
1954-01-01 / 1. szám
28 I. SZ. GINZBURG a száj híg káliumhipermanganát vagy hidrogénperoxid oldattal való öblögetése is gyakori vagy hosszú időn át történő használat esetén gátolhatja a regenerációs folyamatot, mivel ezek a szerek a hám deszkvamálódását fokozzák és elpusztítják a szájüregbe kivándorolt leukocytákat. A legjobb és a leghatásosabb biológiai szájöblítő szer fekélyes sztomatitisznél -— amint ezt Növik, Szinelnyikov és Gersovics megállapította — és amit a mi megfigyeléseink is megerősítenek, a „lysozim“, amely a fekélyes sztomatitisz mindkét stádiumában alkalmazható. Felmerül a kérdés, gyakorlatilag meg lehet-e határozni a gyulladás fázisát fekélyes sztomatitisznél. A gyulladás szakaszának megállapítása nem okoz nehézséget. A beteg terület megtisztulása a nekrotikus lepedéktől, pontszerű granulációk vagy hámosodó részek megjelenése a nyálkahártyán, a szájbűz és a fájdalmak csökkenése, az általános állapot javulása jellemzik a száj nyálkahártya fekéiye.s gyulladásának az első szakaszból a másodikba való átmenetét. A gyulladás szakának és a nyálkahártya reaktiválásának megállapítására használható objektív módszer fekélyes száj gyulladásnál: lenyomat készítmények cytológiai vizsgálata (Agapov), kikent készítmények vizsgálata (Albanszkája) és a nyál cytológiai képének vizsgálata (Berenzon). Az infekciózus ágens eltávolítására irányuló gyógyintézkedések önmagukban gyakran nem elegendők a fekélyes sztomatitisz megszüntetésére. Azok csak akkor hatásosak, ha az orvos általános terápiás hatásokkal elősegíti a fekélyes sztomatitiszt kísérő egyes szervrendszerek részéről mutatkozó funkcionális zavarok megszüntetését (gyomor-béltraktus működészavarai, szívműködés zavarai stb.), elősegíti a szervezet védekező képességének mobilizálását, megváltozott reakcióképességének normalizációját és az idegrendszer normális trofikus funkciójának helyreállítását. Ez annál is inkább szükséges, mert a fekélyes sztomatitiszt gyakran kíséri általános intoxikáció, a közérzet rosszabbodása, szubfebrilitás vagy magas láz, étvágytalanság, álmatlanság, depressziós állapot. Ezért a fekélyes sztomatitiszben szenvedő betegeknek aktív általános terápiára van szükségük. Az általános hatású terápiás szerek közül a szulfanilamid készítmények, penicillin, piramidon, calciumchlorid ajánlható és különféle olyan szerek, amelyek az idegrendszer tónusát fokozzák. A fekélyes sztomatitiszek gyógyítására szolgáló intézkedések komplexusából ki kell emelnünk a diéta fontosságát, főkép a laktovegetábilis diétáét •és különösen a ,,C“ vitamin fontosságát, amely tonizáló és a száj nyálkahártya gyógyulására kedvező hatást fejt ki. Minden fekélyes sztomatitisznél meghatározott higiénés rendszabályokat kell megállapítani: el kell tiltani a durva, fűszeres ételeket és extraktiv anyagokat, meg kell tiltani a dohányzást és az alkoholfogyasztást. Ha kifejezett általános tünetek mutatkoznak, a beteg kórházi ápolásra .szorul. Végül feltétlenül szükséges hangsúlyozni a következőket : a neuroreflektorikus elgondolásból kiindulva azt tartjuk, hogy fekélyes sztomatitisznél a gyulladás gócában a perifériás idegvégződések túlingerültség állapotában vannak. Az idegrendszer általános szabályozó működésén keresztül az erős ingerek rendszerint negatív trofikus reakciót váltanak ki, a gyengék pedig pozitivet.
