Fogorvosi szemle, 1954 (47. évfolyam, 1-12. szám)

1954-01-01 / 1. szám

FOG ÉS ÁLLCSONT ÖSSZENÖVÉSÉRŐL

17

hiány (Z). A granulációs szövet egyébként szeszélyes üregrendszert vájt ki magának a dentin állományban. A granulációs szövetnek ez a része lényegesen kevésbbé sejtdús mint a behatolási helyen. Ugyanitt igen sűrű a hajszálér hálózat. Ez a szövet a dentin állományban egyenetlen kimaródást okoz, részben a már elpusztult dentin helyén változó mennyiségű csontszövetet rakott le. A dentint pusztító granuláció a gyökér közepes magasságában megnyitotta a gyökércsatorna üregeit is. (8. kép) Ezen a tájon úgylátszik, hogy a gyökérpulpa metapláziásan átalakult és részben másodlagos dentint, részben pedig csontszövetet termelt.

E jelenség ritka, de nem egyedülálló. Az állandó fogak rezorpciójának kérdésével hazai szerzők közül Molnár (11), a külföldiek közül Lukomszky, Kronfeld (19), Zilkens (18), Euler (12,13) Thoma (17), Fish (15) stb. foglalkoztak. De a kérdés még sok szempontból nincsen tisztázva. Valószínűnek

7. kép.

A 6. ábra X-szel megjelölt helye erősebb nagyításban. Z — tályogüreg.

8. kép.

Oszteodentin a fog közepe tájáról. A 6. kép. Y-nal jelölt helye.

tartom, hogy a paradencium burjánzása a tasakban lévő baktériumok hatására indul meg, de szükséges hozzá a cement ellenálló képességének, életképességének csökkenése is és ebben a folyamatban valószínűleg a baktériumok anyagcsere termékei játszák a legnagyobb szerepet. De ebből még csak a gyökereken elég gyakran látható felületes rezorpciók lennének érthetők. Mindkét esetünkben azonban a sarjszövet szinte akadályt nem ismerve roncsolja szét a fog keményállományát. (Csak a pulpa közvetlen közelében lévő dentinfal ellenállóbb). Minthogy ennek okát nem ismerjük idiopatikus rezorpció néven említik. Fish odontoklastomának is nevezi e jelenséget. Mindkét esetemben a roncsolás reparátióval váltakozik és különösen az elsőben nagyfokú csontmetapláziát látunk a fog belsejében.

2 Fogorvosi Stzemle