Fogorvosi szemle, 1954 (47. évfolyam, 1-12. szám)
1954-04-01 / 4. szám
A KAROMKAPOCS AZ ORTHODONTIÁBAN 117 legyen beállítva. Az ilyen aktiválás a karomkapocsnál igen könnyen keresztülvihető, mert az egymással össze nem függő, különálló kapcsok egymást nem befolyásolják. A karomkapocs a fogak occlusalis irányú áttörését nem akadályozza, mert a kapocs szárait az interdentalis rés felett vezethetjük, tekintettel arra, hogy legtöbbször a harapást a frontfogak táján meg kell emelni. Ha harapásemelés nem szükséges, a karomkapocs vékony szárai az interdentalis résbe akkor is beilleszthetők olymódon, hogy az occlusiót nem zavarják. Ha karomkapcsokkal kizárólag a lemez rögzítését akarjuk elérni, akkor a kontúroknak pontosan hozzá kell feküdni a fogak palatinális felszínéhez Ilymódon még a sorban utolsó fogat is rögzíthetjük azáltal, hogy a lemez szélét e fog distalis oldalára is kiterjesztjük. A 4. ábrán kétoldali keresztharapás, valamint a frontfogak lingualis occlusiójának megszüntetésére tervezett tágítócsavaros lemezt tüntetünk fel oldalsó harapásemeléssel. A lemez rögzítését négy karomkapocs szolgálja. Legfőbb előnye a karomkapocsnak a nyilkapoccsal szemben, hogy hajlításához semmiféle különleges fogó nem szükséges, hanem a használatban lévő' hegyesfogók bármelyikével egyszerűen és könnyen elkészíthetjük. Megszorítását is hegyesfogóval, vagy még célszerűbben hüvelykujjunk nyomásával érhetjük el. Mindez széleskörű és gyors alkalmazását nagymértékben előmozdítja. Karomkapocs szükség esetén önkötő akriláttal a lemezre utólag is alkalmazható. Ilyenkor lenyomatot szájbahelyezett lemezzel együtt veszünk, kiöntés és lefejtés után a mintán a szükséges karomkapcsokat meghajlítjuk, majd önkötő akriláttal a lemezbe erősítjük. Összefoglalásképen megállapíthatjuk, hogy a karomkapocs nemcsak a fogszabályozó lemez rögzítését célozza, hanem segítségével igen sok orthodontiai fogelmozdítást is elvégezhetünk. A karomkapocs a jóval körülményesebben elkészíthető és nehezebben aktiválható nvilkapcsot minden tekintetben pótolja. Irodalom Eschler J. : Kontinuierliche Zug- und Druckkräfte an Hunden und Patienten. Öst. Zeitschrift, f. Stom. 1963. H. 4. — Simon, P. W. System einer biologischmechanischen Therapie der Gebissanomalien. Berlin, 1933. — Schwarz, A. M. : Gebissregelung mit Platten. Wien, 1947. E. К о 3 и a : Значение m. з. ,,ногтевой“ скобки в ортодонтической практике. Автор описывает т. з. „когтевые“ скобки, применяемые для фиксации активной ортодонтической пластинки. С помощью этих скобок можно проводить и ортодонтическое смещение зубов. По опыту автора, когтевые скобки вполне замещают стреловидные скобки А. М. Шварца, изготовление которых более сложное и они трудно поддаются активизации. Dr. Eugen Kozma: Die Bedeutung der Krallenklammer für die sozialorthadentische Praxis. Der Verfasser beschreibt eine neue sog. Krallenklammer, Welche sowohl zur Befestigung aktiver Regulierungsplatten, als auch zur Durchführung orthodontischer Zahnbewegungen sich eignet. Die Krallenklammer zeichnet sich besonders durch ihre einfache Konstruktion aus, wodurch sie die Schwierigkeiten bei der Anwendung der Pfeilklammer nach A. M. Schwarz beseitigt.