Fogorvosi szemle, 1954 (47. évfolyam, 1-12. szám)
1954-04-01 / 4. szám
A KAROMKAFOCS AZ ORTHODONTIÁBAN 115 A Budapesti Városi Tanács Központi Fogszabályozó Rendelő és Továbbképző Intézete közleménye. (Igazgató-főorvos : Cserépfalvi Miklós dr.) A karomkapocs jelentősége ал orthodontia! szociális gyakorlatban Irta: KOZMA JENŐ dr. Nord már 1930-ban bemutatott fogszabályozó lemezre szerelt rúgókaty melyekkel számos fogelmozdítást sikerült elérni. Felhívta a szakkörök figyelmét az aktív lemez orthodontiai és szociális jelentőségére, mely szerinte valószínűvé teszi, hogy az aktív lemez a fix fogszabályozó készülékek rovására, lassan de biztosan mind nagyobb tért fog hódítani. Az aktív lemez előnyeit A. M. Schwarz szintén felismerte. Hozzálátott az aktív fogszabályozó lemez rendszertanának kidolgozásához. Megszerkesztette a nyilkapcsot, amellyel a lemezeket mind a felső, mind pedig az alsó fogsoron szilárdan elhorgonyozta. Ilymódon a lemezt alkalmassá tette minden fontosabb fogszabályozó feladat elvégzésére. A nyilkapcsokkal sikerült a lemezeknek olyan erős tartást biztosítani, hogy az alkalmazott segédrúgók ellenhatása nem lökte le azokat. A nyilkapcsok segítségével ill. aktiválásukkal a legtöbb orthodontiai fogelmozdítást is keresztül lehet vinni, A. M. Schwarz szerint még könnyebben mint fix készülékkel. A. M. Schwarz helyes elgondolásai azonban a nyilkapcsok nehézkes: elkészítése és még körülményesebb alkalmazása miatt nem tudtak az aktív lemezeknek szélesebb körben barátokat szerezni. Pedig az aktív lemez oly sok előnnyel bír, hogy a fogszabályozó, különösen a szociális praxisban nem mondhat le róla. Az aktív lemezzel négyzetcentiméterenként 10—20 grammnál nagyobb erőket is nyugodtan alkalmazhatunk, anélkül hogy ez káros hatást fejtene ki a fogak gyökérhártyájára és a környező szövetekre. A lemezt a gyermek főleg éjjel viseli, rögzítettsége ruganyos, miáltal a káros, esetleg szövetelhalást okozó nagyobb erőket ártalmatlanná teszi. Az aktív lemez tehát a biológikus következményeknek jobban megfelel, mint a fix készülék. Eschler újabb kutyakísérletek alapján azt állítja, hogy nemcsak a négyzetcentiméterként 15—20 grammos, hanem már az 5 grammos erő is szövetelhaláshoz vezet, ha az erő folytonossága a rágás funkciója vagy a készülék eltávolítása útján megszakítást nem szenved. Ezen kutatások eredményei azt mutatják, hogy az intermittens erőket szolgáltató aktív lemez előnyben részesítendő a folytonos erőket keltő fix gépezetekkel szemben, mert ezek könnyebben okoznak gyökérhártyakárosodásokat. Az aktív lemeznek további előnye, hogy a fogszabályozó Orvos kevesebb munkával, kevesebb idő alatt sokkal több beteget el tud látni, ami a szociális gyakorlatban nem megvetendő előny. Mindezen meggondolások arra késztettek, hogy a nyilkapocs helyett az aktív lemez elhorgonyzására más kapcsot keressünk, mely azonban éppen úgy mint a nyilkapocs, nemcsak a lemez elhorgonyzására, hanem aktív fogelmozdításra is alkalmas. Arra is ügyeltünk, hogy az új kapocs egyszerű szerkezetével lehetővé tegye szélesebb körben való alkalmazását, különösen pedig a szociális praxisba való bevezetését. Kísérleteink azt mutatták, hogy mindezen követelményeknek a karomkapocs tesz eleget. A karomkapcsot 0,5 mm-es rúgókemény wipladrótból hajlítjuk. A drótot, a kis- és nagyőrlők tájékán mindig két fog interdentalis résén át vezetjük, a palatinalis oldal felől a buccalis oldalra (1. ábra). A buccalis oldalon a 2. ábrán
