Fogorvosi szemle, 1954 (47. évfolyam, 1-12. szám)

1954-04-01 / 4. szám

fájdalomcsillapítás юз zattal való öblögetés vagy az összehúzó szerekkel való ecsetelés. E célra igen jól bevált a tinct. gallarum, a tinct. ratanhiae és tinct. jodi da keveréke. A fájdalomcsillapítás fenti rövid vázlatában korántsem törekedtünk a teljességre, csupán irányt kívántunk mutatni és főleg elkülönítem a fájdalom­­csillapítást, az érzéstelenítéstől pedig mindenekfelett különválasztani a fájdalom­­csillapítás és a gyógyítás fogalmát. Közlemény a Magyar Néphadsereg Egészségügyi Szolgálatától Adamantinoma mandibulae műtéti megoldása együlésben végzett resectioval és alloplastieaval írta : BSSÉSTI BÉLA dr. és KOBONCZAY JÓZSII dr. Az adamantinoma az állcsontok hámeredetű centrális daganata, amely átmenetet képez a jó és rosszindulatú daganatok között. Áttéteket ugyanis nem okoz, —- bár egyes szerzők írtak le tüdő és agy áttéteket is — azonban recidivára rendkívül hajlamos. Malignusan degenerálódhat és akkor minden tekintetben a rosszindulatú daganatok típusos kópét mutatja. Kétféle típusa ismeretes : az A. solidum és az A. cysticum, mely utóbbi uni- vagy multilocularis is lehet. A két típus keverten is előfordul. Egyes szer­zők véleménye szerint a kiindulási alap mindig az A. solidum, amely az esetek nagyobb részében cystosusan elfajul és így jönnek létre a cystosus formák. Eredetét illetőleg a felfogások megoszlanak. Krompecher szerint az A. a primer foglécből származó basalioma, Axhausen és Hofer a Malassez féle hámszigetekből származónak vélik, Wasmund felfogása szerint pedig a fog­zacskó hámjából indul ki. Leggyakoribb localizatiós helye az angulus mandibulae és ilyenkor a bölcseségfog mindig hiányzik. Ez a tapasztalati tény amellett szól, hogy ilyen­kor a tumor a bölcseségfog csírájából indul ki. A sebészi terápiát illetőleg a szerzők egy része a radicalis műtéti eljárás, a mandibula resectio mellett van, mások, különösen a bécsi iskola, az intra­­oralis feltárás, gondos exkohleácio és utólagos rádium kezelés mellett foglal állást. Azoknál az eseteknél azonban, ahol a folyamat a ramus ascendens nagy részére kiterjed, még a konservatív-sebészi megoldás hívei is a resectiót, illetőleg exarticulatiót javasolják. Esetünket azért tartjuk közlésre érdemesnek, mert egyrészt rendkívül nagykiterjedésű tumorról volt szó, amely ^ ramus ascendenst egész a processus condyloideusig elpusztította, másrészt mert az exarticulalt mandibula-fél pót­lására a Budapesti Stomatologiai Klinika (Skaloud, Tárnái) által kidol­gozott vitallium alloplasticus eljárást alkalmaztuk, amelynek segítségé­vel egy ülésben végezhettük el a megbetegedett mandibula-rész eltávolítását és végleges pótlását. Sz. Gy. 24 éves férfi beteg 1952. novemberében azzal a panasszal jelentke­zett osztályunkon, hogy bejövetele előtt négy héttel jobb arcfele dagadni kezdett és megfájült. A fájdalmak néhány nap múlva megszűntek és azóta sem jelentkeztek újra, azonban a duzzanat továbbnövekedett. Családi anamnesis negatív. Előző betegségekre nem emlékszik. Nemibajt negál. Alcoholt nem fogyaszt. Napi 10—15 cigarettát szív.

Next

/
Thumbnails
Contents