Fogorvosi szemle, 1954 (47. évfolyam, 1-12. szám)
1954-03-01 / 3. szám
SZAKCSOPORT HÍREI 95 Kertész Jenő dr. indítványozza, hogy a vezetőségi ülések kéthavonként legyenek megtartva, de az elnökség és titkárság a vezetőségi ülések között állandóan foglalkozzék a Szakcsoport ügyeivel. A vezetőség az indítványt elfogadja. Schranz Dénes dr. ismerteti a Tudományos és Továbbképző Bizottság ülésén tárgyaltakat (1. Fogorvosi Szemle 1954. 2. szám). Ritlop Béla dr. mint a vidéki továbbképzés felelőse ismerteti a Szakcsoport új, gyakorlati továbbképző-programmját. Megfelelő szakemberek több napra leutaznak bánya- és ipari központokba, ahol rendelőintézetben gyakorlati munkával demonstrálják a fogbetegellátás korszerű módjait. A rendelkezésre álló összegből azonban nem lehet az összes továbbképző utazásokat fedezni. Kérdés tehát, hogy mire fordítsa a pénzt elsősorban. Kovács György dr., Kende János dr., Jankovich Zoltán dr. hozzászólása után a vezetőség úgy határoz, hogy elsősorban a vidéki, gyakorlati továbbképzést végző szaktársak költségei térítendők meg. Varga István dr. mint a szerkesztőbizottság elnöke bejelenti, hogy a Fogorvosi S/.emlét január óta új nyomdában, a Révai-nyomdában nyomják. Kertész Jenő dr.: helyes lenne, ha a cikkek tiszteletdíjait emelnék. Tóth Pál dr.: adjanak díjtalan küiónlenyomatokat a szerzőknek. Strausz Miksa dr. mint a megbízotti testület felelőse közli, hogy az Eü. Minisztérium a Szakcsoport véleményét kérte a fogorvosi munkaegységek bevezetésére vonatkozólag. A rendelőintézetek többsége nem helyesli az egységek bevezetését. Szabó Hanna dr. szerint a pontrendszer az iskolafogászatban nem vált be. Tóth Pál dr.: Az iskolafogászat normája magas, ami a minőségi munka rovására megy. Szabó Hannna dr., a társadalmi ellenőrzés felelőse beszámol az üzemi fogászatok ellenőrzésének előkészítéséről. Kovács György dr. mint a szovjet dokumentáció felelőse bejelenti, hogy az Orvostudományi Dokumentációs Központ februárban új stomatológiai kiadványt jelentet meg. Beszámoló a Szakcsoport tudományos üléseiről A Szakcsoport 1954. január 27-i ülésén a fogorvos- és fogtechnikusképzés mai helyzetével foglalkozott. Balogh Károly dr.: „Fogorvosképzésünk helyzete“ című előadásában részletesen ismertette a fogorvosképzés történeti kialakulását és a magyar fogorvosképzés fejlődésének menetét, amely végül az orvosi tanulmányok elvégzését, 3 éves szakorvosi tanfolyam és szakorvosi vizsga letételét kívánta. A két háború okozta személyi veszteségek, a hiányos fogorvosképzés és a fogászati ellátás fokozatos kiterjesztése olyan helyzetet teremtett, hogy az „orvosfogorvos“-képzéssel nem volt biztosítható kellőszámú szakember. Ez tette szükségessé a fogorvosképzésünk reformját, melynek célja: 1. jól képzett fogorvosok folyamatos utánpótlásának biztosítása, 2. a tanulmányi idő olymérvű rövidítése, mely lehetőséget ad a tanulmányi Programm elméleti és gyakorlati kívánalmainak elvégzésére, 3. az időnként felmerülő fogtechnikus-fogorvosképzés végleges rendezése. A reform szempontjainak ismertetése után a fogorvosképzés teljes rendszerének kiépítése céljából javasolja: 1. az okleveles fogorvosok 3 évenként 1—2 hónapig tartó rendszeres továbbképzését, 2. a fogorvostudomány továbbfejlesztése érdekében a fogorvoskutatók számára a magasabb tudományos fokozatok (aspiráns, kandidátus, fogorvostudományok doktora) elnyerésének lehetőségét és 3. a tovább tanulni akaró fogtechnikusok számára az egyetem fogorvosi karára való felvételt. Sugár László dr.: „A fogorvosképzés tanterve“ c. előadásában ismertette a fogorvosképzés reformjának szempontjait és a fogorvoshallgatók tantervét. Jelenleg kétféle fogorvosképzés folyik: 1. orvos-fogorvos képzés, mely az orvosi tanulmányok befejezése után 3 éves szakképzésből áll. Ennek tanulmányi ideje öszszesen 8 év. 2. Az orvosképzéstől különválasztott fogorvosképzés, melynek tanulmányi ideje 5 év. A íőgorvoshallgatók tanulmányához tartozó tárgyakat 4 csoportra osztja:' 1. alaptárgyak, 2. orvosi elméleti és klinikai tárgyak, 3. fogorvosi szaktárgyak és 4. minden egyetemi hallgató számára kötelező általános tárgyak. Az alaptárgyak az 1. és 2. év tananyaga (fizika, kémia, anatómia, élettan stb.). Ezen tárgyakat a fogorvoshallgatók általában az orvostanhallgatókkal együtt majdnem azonos óraszámban hallgatják. Az orvosi elméleti és klinikai tárgyak (kórbonctan, gyógyszertan,
