Fogorvosi szemle, 1953 (46. évfolyam, 1-12. szám)
1953-02-01 / 2. szám
A FÉMEK VISELKEDÉSE A SZERVEZETBEN 51 A corrosióval kapcsolatban károsodhatnak helyileg a fémmel érintkező szövetek. Igv a fém allenthesisekkel kapcsolatos klinikai jelenségek, mint tünetcsoport foghatók össze, új kórkép alakult ki. melyet fémártalom, metallosis gyűjtőnévvel jellemezhetünk. Eleinte metallosisnak nevezték a, süllyesztett fém környezetének szabad szemmel is jól látható, szürkés-barna beivódását. Később kiderült, hogy a fémrészecskék oldódása annyira finom lehet, hogy sem szabad szemmel, de még mikroszkóppal sem, csupán emissiós spektrálanalys issei mutatható ki (Gerlach Walter 1933). Ez azonban, ilyen formában, tisztára morphologiai meghatározás, mely nem veszi figyelembe a klinikai tüneteket. A metallosis szabatos klinikai értelmezéséhez tartoznak mindazok az elváltozások és panaszok, melyek az élő szervezetben az allenthesis következtében keletkeznek és annak eltávolítása után spontán megszűnnek. Ilyenek a már fent jellemzett üreg. és csatornaképződés, csontfelritkulás, gennyedések. osteomyelitis, allenthesis kilökődése stb. Fájdalmak a közeli és távolabbi Ízületekben, valamint mozgáskorlátozás. A metallosis klinikai megismeréséhez és tisztázásához különösen a combnyakszegezés műtétéi járulnak hozzá Felsenreich. Paulweh. Böhhr stb. kutatásai nyomán. A metallosis tehát, mint kórkép, az alkalmazott fémet jelöli meg, mint kórokot. Ez a föltevés be is igazolódott mindannyiszor, valahányszor a fémet eltávolították •és utána a beteg tünetmentessé vált. Ha tehát a fémes allenthesis. mint olyan a kórokozó, érthető, hogy a kutatás végcélja volt olyan anyagot megtalálni, mely minden műtéti kívánalomnak megfelel és metallosist nem okoz. Ha az oldódás következtében a keringésbe került fém az egész szervezetet károsítja. jémintoxikációról beszélünk, pl. rosszul készített amalgám tömésekből a Hg albuminuria. Minden fém. mint idegen test mechanikai ártalmat jelent a szövetek számára, ha azok esetleg csökkent reactiv képességüknél fogva ezt nem is mutatják könnyen észlelhetően. Szükségképpen ez még nem specifikus fémártalom, de azzá súlyosbodhatik. Maga a fém specifikus biológiai hatást, fejt ki. mely mindenkor szövetkárosodást jelent, attól függően, hogy milyen mértékben képes a szövetnedvekben oldódni. Itt talán a fogpulpa az egyetlen szövetféleség, mely amalgám-tömésre, mint fémingerre, fokozottabb secundaer dentin, termeléssel reagál (Hattyasy). A fémek kémiai hatása corrodáló képességüktől függ. Legjellemzőbb példája a vasős rézártalmű ötvözetek szöveteket elszínező tulajdonsága. Az oldódás nagyrészt az elektromos polarizáció függvénye, miért is a kémiai hatás nagy része elektrochemiai. A galvánelektromosság felfedezését tulajdonképpen egy élettani kísérlet észlelésének köszönhetjük. Volta, felfedezése óta mégis sok-sok idő telt el. míg a szervezetben alkalmazott fémek elektromos hatására gondoltak. Küttner ■ 1916-ban kezdett ilyen lehetőségek után kutatni. Fogászok előtt már régen ismeretes volt. hogy a szájban alkalmazott különböző fémek érintkezésekor különös jelenségek észlelhetők. Orsós Jenő 1925-ben közölt műtéti észlelése az irodalomban nagy visszhangot keltett. О darabos felkartörést akarván alumíniumsínnel, rézszegecsekkel rögzíteni, közben a, fémek az ideghez érve. szinte megismételték a Volta-léle békacomb-kíscrletet. Ettől kezdve mind többen vizsgálták a fémek elektromos tulajdonságait. Nernst elmélete szerint minden fém, mely saját sójának oldatába merül, mindaddig ionokat küld az oldatba, míg az elektrolytos oldástensio és az osmozisnyomás ki nem egyenlítik egymást. Tehát minden elektrolytba merülő fémnek elektrodpotenciálja van. Egyes elektrodpotenciált mérni azonban nem tudunk, csak potenciálkülönbséget. Mérésnél tehát meghatározzuk, hogy valamely ismeretlen potenciálú elektród mennyivel pozitívabb vagy negatívabb egy ismert vonatkozású elektród potenciáljánál. Tehát két elektródot galvánelemmé kapcsolunk össze és annak mérjük meg az elektromotoros erejét. Nerst ajánlatára a normál H2 elektródot fogadjuk el 0 helyzetnek. Hidrogén-elektród helvett a hőmérsékletre kevésbbé érzékeny, könnyen kezelhető
