Fogorvosi szemle, 1953 (46. évfolyam, 1-12. szám)
1953-01-01 / 1. szám
A SZAKCSOPORT HÍREI 29 A Bizottság szükségesnek tartja, hogy Kende dr. előadást tartson a korona és hídmunkák gyakorlati bevezetéséről a társadalombiztosítás keretében. Ennek időpontja december 3. Sugár dr. kéri a januári tudományos programm megállapítását. Kende dr. bejelenti, hogy ezt az előadást a továbbképző intézet vállalja. A fehérfém-ötvözettel foglalkozó Bizottság működéséről Molnár dr. számol be. Ez a Bizottság szükségesnek tartja a rendelkezésre álló fehérfém kipróbálását félévi próbaidőre. Kovács dr. felhívja a Bizottságot, hogy folytassa tovább működését, bírálja meg a rendelkezésre álló anyagot és szükség esetén mutasson rá annak megjavításának módjára, valamint törekedjék arra, hogy utat mutasson a fémötvözet hazai előállítására. A Bizottság működése tehát tudományos jellegű legyen. A Bizottság úgy dönt, hogy az albizottság tovább foglalkozzék a problémával. A magyar stomatologia újabbkori történetével foglalkozó bizottság működéséről Kertész dr. számol be. Ez az előkészítő-bizottság a magyar stomatologiának az 1900—1952-ig terjedő történetét kívánja megírni, mert Salamon ezirányú munkája a Magyar Tanácsköztársaság emlékét meggyalázó és a Horthy-korszakkal szemben elfoglalt hiperlojalis magatartása miatt nem alkalmas a fiatal fogorvosgeneráció nevelésére. Előadja az említett időszak egyes periódusait. Javaslata szerint egy kibővített bizottság fog összeülni a munka továbbvitelére. Kovács dr., Hattyasy dr., Kocsis dr. hozzászólásai nyomán a Bizottság úgy dönt, hogy az előkészítő-bizottság folytassa tovább munkáját. Az 1953-as Debrecenben tartandó Árkövy-vándorgyűlés előkészítéséről Adler dr. számol be. Az időpont 1953 június közepe. Két főtéma lenne a fájdalom és a másik az újabb helyi érzéstelenítők farmakológiája, ezenkívül szabad témájú előadások. Balogh dr. nem tartja szerencsésnek a referátumok kitűzését, ajánlja, hogy csak önálló kutatáson alapuló szabad témák szerepeljenek. Ellenzi a helyi érzéstelenítés kitűzését, mellyel az előző kongresszusok már elég bőven foglalkoztak. Kovács dr. és Hattyasy dr. bizonyos profilírozást szükségesnek tartanak. Kovács dr. az említett főtémák helyett inkább biokémiai jellegű, enzymologiai tárgykört ajánl. A bizottság szótöbbséggel az enzimologiai témakört fogadja el, ennek referálójárói az előkészítő-bizottság dönt. A fogorvosképzés állásáról Balogh dr. számol be. A fogorvostanhallgatók oktatása az átmeneti időre felállított tervezet szerint megindult. Az 1953-as őszi Fogorvos Nagygyűlés előkészítéséről Sugár dr. számol be. A Bizottság több hozzászólás után 2 főtémát jelöl ki: 1. A fájdalom és a helyi érzéstelenítés. Referensekül felkéri Környey István akadémikust és Nádor Károly gyógyszer-kutatót. 2. Fertőzött pulpájú fogak problémái, referense : Hattyasy Dezső, az orvostudományok doktora. Ji< ‘számoló a Szakcsoport tudományos üléseiről 1952. december 3-án Kende János dr.: A társadalombiztosítást korona- és hídmunkákra kiterjesztő rendelet ismertetése címen tartott előadást. Az előadó ismertette az 1952. november 1-én életbelépett, korona- és hídmunkák ügyében kiadott rendelkezéseket. A főváros területén levő összes rendelőintézetekben és üzemi fogászati rendeléseken november hónap folyamán megkezdődött a fémmunkák bevezetése. Az első szakaszban a javallatok csak rágófogak pótlására terjednek ki, azonban hónapokon belül a rögzített pótlások minden formája bevezetésre kerül. A kialakult vitában sikerült a felmerült problémákat tisztázni. 1952. december 10-én a Debreceni Stomalologiai Klinika tartott előadást. Ez volt az első alkalom, amikor Szakcsoportunk havi tudományos ülésén egyik vidéki klinika tagjai (azok, akik az őszi Nagygyűlésen nem tartottak előadást) együttesen szerepeltek. Gsepura György dr. két eset kapcsán a Riga—Fede-féle betegség kóroktanát tárgyalta ; megállapítása szerint az eddig sublingualis fibromának tartott képlet a parodontómákkal azonos szerkezetű granulációs daganat. Gödény Erzsébet dr. 8333 nagyalföldi általános iskolai tanuló adatai alapján a maradó fogak áttörésének, a tejfogak kihullásának és a fogváltásnak a törvényszerűségeit tanulmányozta, A gyakorlat részére közvetlenül felhasználható az a statisztikai megállapítása, mely a tejfog kihullásától a pótló maradó fog megjelenéséig eltelő leghosszabb időköz kiszámítását teszi lehetővé. Ha a tejfog kihullása után a pótló maradó fog a jelzett idő alatt nem jelenik meg, akkor az kétségen kívül kóros folyamat. Orsós Sándor és Bölönyi Ferenc dr. (Anatómiai Intézet) patkányfogon vizsgálták a tojáshéj antirachitiszes hatását. Vizsgálataik megerősítik Krompechernek ilyen irányú kedvező megállapítását, egyben azonban újabb bizonyítékot szolgáltattak azon ismert körülmény mellett, hogy a rágcsálók folyton növő metszőfoga a mészanyagcsere zavarainak érzékenyebb indikátora mint a csontozat Az előadásokat követő vitában Balogh Károly, Sugár László, Kunvári Bella, Boros Scindor, Adler Péter és mások vettek részt.
