Fogorvosi szemle, 1953 (46. évfolyam, 1-12. szám)

1953-01-01 / 1. szám

8 FÖLDVÁRI IMRE DR. 6. ábra. 20 fokos nagyőrlő­fog (csücsöklejtő vonal) sait. Gysi 1929-ben. megjelent munkájában figyelmeztet a gerincélvonal jelentőségére és a nagyőrlők felállítását úgy ajánlotta, hogy a gerincélvonál a rágófelszínek közepén — az ú. n. balance facettákon — haladjon keresztül. Gysi szabálya volt az is, hogy a munkafacettákon keresztül haladó erővonalak (a munkafacettekre merőleges vonalak) ne essenek a protézis szélein kívül. így szerinte a billenés meggátolható. Ez úgy érhető el, hogy — különösen — a nagyőrlők rágófelszíneit a nyelv felé dönteni kell. így jutottak el ahhoz a szabályhoz, hogy a nagyőrlők csücskein keresztül vezetett vonal a gerincélvonallal 90 fokos szöget zárj on be. A rágófelszínek ilyen módon való felállítása a protézis sztatikáját lett volna hivatva biztosítani. R. Fischeré (Gysi tanítványa) az érdem, hogy tovább kutatva megállapította, hogy a gerincélvonal a körharapás harmadik fázisában — tehát lateralocclusióban — megváltozik, miáltal az újonnan képződött gerincélvonál és az őrlők csücskein keresztül fektetett egyenes által bezárt szög nem 90 fok, hanem 100 fok lesz. Ez pedig sztatikailag hátrányos, mert billenőst okoz. Ezért úgy írta elő, hogy a lemért gerincélvonál és az őrlők csücskein keresztül vezetett vonal által bezárt szög mindenkor 80 fokos legyen. Ez a szög lateralocclusióban 90 fokra emelkedik, tehát sztatikái szempontból helyessé válik. A gerincélvonál dőlését a függőlegestől erre a célra készített vonalzóval álla­pítjuk meg cs az őrlők területén két vagy három helyen mérve, a felső mintára jegyezzük. A rágósík rögzítésére ú. n. occlusiós lap szolgál. Ezen occlusiós laptól kell számítani az egyes őrlőkdőlését, amely kis szögmérőkkel történik. így pl. a 10 fokot dőlt gerincélvonál esetében az őrlők dőlése a rágósíktól 20 fokos lesz. Tehát szabály az, hogy az őrlők mindig 10 fokkal jobban dőlnek, mint a gerincélvonál dőlése és ez a dőlés lateralocclusióban kiegyenlítődve a gerincélvonalnak a rágó­felszínekkel alkotott szöge optimálisan 90 fokos lesz. Ez a komplikáltnak tetsző művelet a gyakorlatban könnyen elsajátítható és begyakorolható és Gysi szerint idővel a mérések is elhagyhatók, mert a gyakorlott szem és kéz könnyen viszi keresztül. Az ily módon felállított műőrlők sagittalis és trans­versalis görbülete kifejezett, anatómiailag és esztétikailag is megfelelő s a természetes fogakhoz sokkal jobban hasonlít, mint az eddig követett rendszer útján felállított őrlőké. Ez a módszer az állkapocs artikulációs mozgásának megfelelő fogsoríveket produkál, olyanokat, amelyek a fogsorok érintkezését teszi lehetővé az állkapocs minden elmozdulásában. Nagy előnye a Fischer-íéle fogfelállítási módszernek az, hogy keresztharapásba állítás kényszerűségét feleslegessé teszi, és csak az esetek 1%-ában teszi szükségessé, amikor a gerincélvonál a függőlegestől 35 fokban dől. Ez az eset rendkívül ritka. A Spee-görbe a fogsorívek őrlőfogszelvényének hosszanti, illetve sagittalis görbülete. Kezdődik az alsó szemfog csücske mögött, itt mélyül hátrafelé és lefelé. Az első nagyőrlőnél a görbület meg­áll (ennek felszíne a görbület alsó része) és a második nagyőrlőnél emelkedik. Spee e tanulmányát abrasiós, természetes fogakon szerzett tapasztalatai kapcsán ismertette és ajánlotta műforgsorokhoz is. A fogsoroknak ez a hosszanti görbülete teszi lehetővé, hogy a fogsorok érintkezése előreharapás­­kor is megmarad. A Spee-görbe nagysága függ az alsó oldalsó gerincéi sagittalis ívelésétől (minél nagyobb az ívelés, annál meredekebb a Spee-görbe) ; a harapási magasságtól (azzal együtt nő) és az egyén korától (idősebb korban a fejecspálya is laposodik, tehát a Spee-görbe is). Műfogsorok őrlőfogainak osücsökmagasságát többféle hipotézis szerint írják elő. Általában az a helyes, ha mérsékelt magasságú csücskös fogakat alkalmazunk és kerüljük a magas csücskű, valamint a teljesen lecsiszolt csücskű, ú. n. abrasiós fogakat. A leghasználhatóbb csücsökmagasság 20 fokos. A természetes abrasiós fogak rágófelszíne sem lapos teljesen, hanem görbületei és élei van­nak. Egyébként a lekopott rágófelszímí természetes fogak többé-kevé3bbé roncsoknak számítanak és utánzásuk a műfogsoron nem szükségszerű. Műfogsorok felállítását különböző laboratóriumokban sokféleképpen végzik. Sokan az egyik felső középső metszővel kezdik és az ellenoldali frontfogak felállítása után

Next

/
Thumbnails
Contents